Rozsdakupacból korhű modellt újjáépíteni, ez a karosszériás szakma művészete

Mestersége címere az autórestaurálás. Jaguár MK 2-seket, 911, 912-es Porschekat, MG Migetteket és még számtalan, kuriózumot keltett már új életre: – Megszállottság, ezt nem is lehet máshogy csinálni – fogalmazta meg hivatása lényegét Kollár László. Ez pedig jóval több a karosszérialakatosi munkánál, hiszen öreg autókat állít helyre.

– Ebben a „légkörben" nevelkedtem. Apám iparos volt, tőle tanultam a karosszériázást. Folyton az autók közt sertepertéltem. Jól emlékszem, egy 1964-es 8-as Renault volt az első kocsim. Akkor ritkaság számba ment Gelsén, ahol éltünk, az ilyen francia autó – mesélte Kollár László.

Mindig más megoldandó feladattal kell számolnunk, mikor, mit kér az ügyfél – magyarázza Kollár László.

Miután édesapja mellett kitanulta a szakma csínját-bínját, Ausztriába ment dolgozni. Szerencséje volt: a rendszerváltás előtti években nem sokan tudtak a határon túlra kijutni anyagi boldogulásuk végett. Ő három leánygyermekét kényszerült „hátrahagyni" Magyarországon.

Chevrolet...

– Kellett a „kinti" pénz. Azt én sem gondoltam volna, pláne, az elején, hogy valóságos paradicsom lesz nekem, az öreg autók szerelmesének az osztrák munkahely. Már az első alkalommal is olyan kocsikon dolgoztam, amilyenek itthon nem voltak: Rolls-Royce-ok, 630-as BMW, Renault Alpine és sorolhatnám – mondta szinte csillogó szemekkel a többiek csak Laci bá'-nak hívott „főnök".

...Citroën márkajele díszített autórészletek.

A magyar karosszérialakatos ügyességének híre ment Ausztriában. Olyannyira, hogy idővel „maszekolni" kezdett osztrák földön. Az évek során több száz veterán autót rakott rendbe. Közben Kanizsán is működtetett műhelyt. Két éve viszont végleg leszámolt külföldi székhelyével: napjainkban Palinban hódol mintegy hatszáz négyzetméteren a hobbijának – munkájának. Kuncsaftjai nagy részét pedig osztrákok teszik ki.

– Mindig más megoldandó feladattal kell számolnunk, mikor, mit kér az ügyfél. Általában az idekerülő egész, vagy darabokban lévő autókat az utolsó csavarig szét kell szednünk és majdnem minden elemét felújítanunk. Végül szerkezetkészen eljuttatunk mindent a tulajhoz. Az alkatrészek beszerzése általában a megrendelőkre hárul. Probléma nincs azzal, ne lehetne a megfelelő elemet megtalálni. Csak az okoz időveszteséget, amíg megérkezik az alkatrész Amerikából. Laci bá' és csapata párhuzamosan most is több gépjárművön dolgozik. Ahogy körbekalauzolt bennünket, tucatnyi, félig kész, muzeális darabbal találkoztunk. Ezeket menti meg az enyészettől a profi team.

A megtisztított karosszériák várakoznak a további műveletekre. Fotó: Szakony Attila

- Ez a tömény vas 1951-es Chevrolet limo viszont jól megtréfált bennünket – mutatja be az egyiket. – Hibátlannak tűnt, lehetett vele menni, de az alja szét volt esve. A karosszéria lemezei, a küszöbök és a sárvédők is hemzsegtek a hibától. Az alvázat már megszabadítottuk a rozsdától homokfújással. A járműbe utángyártott alkatrészek kerülnek, melyeket az eredeti présszerszámokkal állítottak elő. Amerikában ugyanis nem dobják ki a régi szerszámokat. Megőrzik, és ahhoz az autóhoz, illetve elemhez használják, amihez való. Ennél a Chevinél is több hónapig vártunk az alkatrészekre. Alig telik el fél perc, a „főnök" már egy Citroen 2 CV – nél tartja a „tárlatvezetést". A Citroen „kacsa" Louis de Funés csendőrös filmjeinek emblematikus gépjárműve volt.

- Az alvázzal itt is volt gond, rohadtak a darabjai. Magunk gyártottuk le az alkatrészeket. Minden felfüggesztését ki kellett cserélni. A kacsára ugyan sok mindent lehet mondani, azt viszont nem, hogy nőies. Bezzeg a hatvanas évekből származó Austin Minor! Azok a finom, lányos domborulatok, a szép formavezetés.

– Karambolos, rohadt kocsi volt. Minden darabját egyenként újítottuk fel. Itt aztán sehol sem látni hegesztést a kasznin. Teljesen kész azonban csak fél év múlva lesz.

Még sorra állnak további kozmetikázandó, ráncfelvarrásra váró gépjárművek a műhelyben. Az 1955-ös MGA két üléses road star cabrio például egy 80 éves bácsié lesz. Készen több tízezer euróba fog kerülni. S ott a Renault Monique és az Alfa Giulia, amelynek csak az alvázára fordítottak 120 munkaórát. S itt abba is maradt a további javítás, mert a megrendelőnek anyagi gondjai támadtak.

Kollár László egyébként szabadidejében sem szakad el a veterán autóktól. Húsz éve versenyez Eurotrialokon, háromszoros országos bajnok, és ötször vett részt EU-bajnokságon.

- Egy Machindrát építettünk át Toyota-alkatrészekkel erősítve, kompresszoros dízelmotorral „bikásítva". Hamarosan élesben is tesztelem, újabb versenyszezon közeleg – árulta el Kollár László..

Kollár úr azonban unatkozni addig sem fog, mert láthatóan elhalmozták munkával. Mint elmondta, úton van Palin felé egy újabb Citroen kacsa, ezúttal teherautó változatban. Azt mondja a szakember, neki nem is kellett soha hirdetnie: a neve, a személye önmagában garancia. S ezt a veterán kocsik világában jól tudja mindenki...

NEMCSAK A GAZDAGOK HÓBORTJA

Ezek az öreg járgányok „féldöglött" állapotban is szép summát érnek. Kollár László mutatott a műhelyében egy 1955-ös MG A – t, ami, mire elkészül, akár 50 ezer eurót is kóstálhat. De nem a gazdagok kiváltsága és üres óráik pénzszóró sportja. Készült itt olyan Ford Capri, amit azért restauráltatott a tulajdonosa, mert első szerelmi élményére emlékeztette. Nosztalgiából. Évekig spórolt rá.