A burkolati jelek se mindig a motorosok barátai

E szempontból különös helyzetben van Büki Zoltán, az állami közútkezelő társaság forgalomtechnikai és kezelői osztályának vezetője. Ő hosszabb szünet után két esztendeje szállt nyeregbe, ahonnan meg is tapasztalhatta, az említett apróságok akár nagy problémát kis okozhatnak.

– Fiatalon Riga mopeddel jártam, aztán 25 év kihagyás után 2009-ben szálltam fel a „nagy vasra”, a Yamaha Dragster XVS 1100- ra – kezdte. – Összességében a motorosokban nagyon kellemesen csalódtam. Nem tagadom, voltak előítéleteim velük szemben – magyarázta a negyvenes évei elején járó háromgyerekes férfi.

Az elmúlt két esztendőben 12 ezer kilométert hagyott maga mögött a hárommázsás, 64 lóerős chopper nyergében, gyakran élete párjával vagy épp lányával a háta mögött.

– A motorozás állandó tanulási folyamat és minél jobban motorozik valaki, annál nagyobb örömét leli abban. Szóval rabja lettem – mosolyodott el.

És mi a véleménye az utakról motorosként az utak szakemberének?

– Szakmám révén nekem eddig a motorosok a sebesség megszállottjai és a szervdonorok megtestesítői voltak. Ez a szemléletmódom alapjaiban megváltozott, mióta jómagam is gyakran két keréken közlekedem. A biztonságunkon látszólag apróságokkal is lehetne javítani. Például a közúti jelzőtáblák tartószerkezete leggyakrabban horganyzott acél. De ez nem ideális az utat valamilyen okból elhagyó motorosoknak, hiszen az oszlopok szilárdság miatt a baleset súlyossága növekszik. Az átgondolt anyagválasztás, vékonyabb falú acéloszlopok vagy egyéb lágyabb anyagok alkalmazása, a lehető legkevesebb jelzés, kevesebb oszlop alkalmazása előrelépés lenne a motorosok szempontjából, akiknek a betonból kiálló jelzőtábla végzetes sérüléseket okozhat. Nem kevésről beszélünk, mert csak Zalában közel 10 ezer oszlop, tartószerkezet áll az országos közutak mentén – magyarázta.

A fényvisszaverő, emelt reflektáló tulajdonságú táblák is okozhatnak kellemetlen meglepetést. Rosszabb látási viszonyoknál optikai vezetősáv és megfelelő oldaltávolság hiányában különösen a motorosok számára a vakítás veszélyt teremthet, mutatott rá.

A burkolati jelek se mindig a motorosok barátai. Egyre nagyobb arányban alkalmaznak tartós jeleket, ám ezek 2–4 mm-es vastagsága, és bennük az üveggyöngyök csapadékos időben oldalirányú mozgásra késztetik a motort, ami tapasztalatlanoknak okozhat kellemetlen meglepetéseket és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a jel melletti vízfilm is okozhat megcsúszást.

– Ennek elkerülésére különböző módszereket használunk – mondta az osztályvezető. – Megoldás lehet a tartós jelek megszakítása, ezt külföldön előszeretettel alkalmazzák, sok példát lehet látni erre a gyorsforgalmi utakon. A forgalmi sáv közepére festett piktogram sokat segíthet, azonban a motoros vészfékezésekor a burkolat megváltozó tulajdonságai teremthetnek kritikus helyzetet – mondta.

– Veszélyes íveknél gyakran alkalmazunk sárga lassító harántcsíkokat. Felfestésükkor ügyelni kell rá, hogy az ívekbe ne kerüljenek, hiszen a kanyarodó motorosnak nem közömbös a burkolat minőségének változása. A passzív biztonsági berendezésekről sem szabad megfeledkezni. Az útmenti acél vezetőkorlátoknál külföldön gyakori már a motorosok védelmében elhelyezett, az alácsúszást gátló rendszerek alkalmazása, ami követendő lenne nálunk is – ért a példák végére Büki Zoltán.


Tizennyolcszor
A motorkerékpáron utazók baleseti kockázata átlag feletti. Őket nem védik az autókban használt passzív biztonsági megoldások. Európában a motorkerékpáros halálozási kockázata átlagosan 18-szor nagyobb mint egy autóvezetőé.