Kengurut keres a múzeum

Az esküvő és a házasság témakörét néhány évvel ezelőtt dolgozták fel nagysikerű tárlat keretében, október 12-től pedig a születéshez kapcsolódó emlékeknek szentelnek kiállítást. Az előkészületekről Marx Mária etnográfussal beszélgettünk. A kiállítás kifejezetten a születést övező rekvizitumokra, tradíciókra koncentrál, legfeljebb a gyermek egyéves koráig.

- A fürösztés, szoptatás, altatás tárgyai mellett témánkhoz tartoznak az anyakönyvezés, keresztelés dokumentumai, de olyan adatokat is szeretnénk közzétenni, amelyekből kitűnik, mikor mennyit fektettek a szülők egy gyermek fogadásába. Utóbbi ugyanis rengeteget változott az idők során, gondoljunk csak a magas gyerekhalandóság idejére, amikor alig költöttek valamit a kicsire, míg bizonyos betegségeken át nem esett. Szintén hatalmas változás következett be a tárgybőségben. A gyerekeket körülvevő dolgokra ez különösen áll, a fogyasztás ma kifejezetten az ő igényeire van kihegyezve. De nem csak a tárgyak, a teendők is megszaporodtak, ha egy várandós kismama meg akar felelni az elvárásoknak, nagyon sokmindennek eleget kell tennie.

Marx Mária egy 1938-ban született kisfiú ruhájával. Karonülő korukban  anno a fiúk is szoknyát viseltek. Ezt a példányt a kiállítás után vissza kell adni jogos tulajdonosának, de nagyon szeretnének egyet a múzeum saját gyűjteményébe is. (Fotó: Fotó: Pezzetta Umberto)

Időben a kétezres évekig nyújtózik a kiállítás, zömében a 20. századra koncentrálnak, néhány kivételtől eltekintve. Ilyen például a Batthyány-család 15. századi naplója, tele születési bejegyzésekkel, de egyéb történeti dokumentumok is szóba jöhetnek.

- Annak idején az esküvői kiállításhoz rengeteg anyag gyűlt össze, nem utolsó sorban a múzeumbarátok felajánlása révén - folytatja a szakember. - Ennek nyomán azt gondoltuk, hogy a gyerekek születéséhez kötődő tárgyak, emlékek javát is megőrizték az emberek, de a valóság másról üzen. Avval szembesültünk, hogy a babaholmik többsége tönkrement, elhordták a barátok gyerekei, vagy a kisebb testvérek. Így aztán nagy reményeket fűzünk a lokálpatrióta lakosok újbóli megszólításához, abban bízva, hogy segítségükkel kiszínesedhetnek a fehér foltok.

Lássuk hát, mit is kellene előkutatnunk pincék mélyéről, padlások magasából?

- Nagyon örülnénk, ha valaki ajándékozna a múzeumnak, vagy kölcsönözne a kiállításra ötvenes évek beli gyerekhordozót (nagykendő, kosárka, fára akasztható bölcsőkendő), aminek a 80-as évek beli változata, a kenguru ugyancsak hiányzik a gyűjteményünkből. A kengurunak többféle fajtája létezett, a háton hordható csővázas, és az elöl viselt. A mózeskosárral ugyanez a helyzet, a régi, fonott verziót is szívesen fogadnánk, akárcsak az újkeletű, füles műanyag változatot.

Ugyanazon kisfiú cipője

Ugyancsak szeretnének egy kinyitható hasú, terhes Barbie babát, ami az ezredforduló terméke volt. S hogy mi jönne még jól? Zománcos gyerektányér, gumibugyi, pelenka, átalakítható gyerekágy, angolpólya, felhajtott elejű műanyag előke, puha talpú babacipő, születéskor kapott emléktárgy, babanapló, belső fotók a zalaszentgróti és a novai szülőotthonról.

- Bölcsőkkel és babakocsikkal jól el vagyunk látva, bár utóbbi kollekcióból az ötvenes évekre jellemző mély és párnázott, pullmankocsi hiányzik. Rengeteg pólyahuzattal büszkélkedhetünk, de a bele való párnából már szerényebb a felhozatal.

A felajánlásokat augusztus második felétől várja a Göcseji Múzeumban Marx Mária. Az átadáshoz személyes konzultáció szükséges.