Az Auróra ma sem csak turistalátványosság

Habár ma alighanem nincs túlzottan divatban az az eszmerendszer, amelynek egyik ikonikus szimbóluma az a majdnem 120 éves veterán hajó, amelyet 1903-ban állítottak szolgálatba a Balti flottánál, attól még érdemes odabuszozni a „láthatására” egy zuhogó esővel riasztó őszi délutánon. Nem csak a morcos időjárás nehezített az elszánáson, a több száz rubeles belépő is megfontolásra késztetett. Valóban akarjuk belülről is látni a ma tengerészeti múzeumként működő, amúgy kecses hajótestet, amely részt vett az orosz–japán (1904–1905) háborúban, az első (csuzimai csata) és a második világháborúban, valamint az 1917-es oroszországi forradalmakban? Vagy elég lesz a partról megszemlélni? Ha utóbbi mellett döntünk (amit támogat a bejutásra váró hosszú embersor látványa), akkor sem kell nélkülöznünk a pénzkiadást: a hajó feljáróhídján parajelenségként grasszáló Leninekkel fényképezkedhetünk, persze euróban mért tarifáért. Így lesz a „világforradalom” attribútumaiból egyszerű turistacsalogató üzlet.

Pedig a hajó történetének csupán rövid kitérő epizódja az a bizonyos ágyúlövés. Nincs is egészen pontosan bizonyítva, hogy éles vagy vaklövés volt, ami a Péter Pál erőd jelét volt hivatott továbbítani a Téli Palota felé, ahol az ostromlók várakoztak. Ahogy az sem, hogy szimbolikus vagy valódi tettnek számított a cári palota gyors elfoglalása.

A második világháború alatt az ágyúit a városszéli Pulkovóba vitték, a hajótestet több tüzérségi és bombatámadás érte, a sérülések következtében 1941. szeptember 30-án a kikötőben el is süllyedt.

Gondos leírásaiból tudjuk, az Aurórát kiemelték a Névából, 1947-re megjavították, 1948-tól a Néván állomásozik, 1956-ig a leningrádi Nahimov tengerészeti iskola tanhajója is volt. 1957-től múzeumhajó, nagyjavításon 1987-ben esett át, majd 2014-ben a szentpéterváriak kíváncsi tekintete mellett vontatták el. A kétéves javítási munkálatok lezárultával vontatóhajókkal jutott vissza a 40 kilométerre lévő kronstadti hajógyárból a Petrogradszkaja rakpartra.

Tavaly nyáron ismét fontos feladata akadt az alsó szintjén eredeti tiszti, orvosi és imaszobát is bemutató hadászati vízi járműnek: a Putyin orosz elnök, egyben az orosz fegyveres erők főparancsnoka vezetésével rendezett haditengerészeti parádé egyik látványosságává lépett elő. A díszszemlét az Aurórán nyitották meg, 43 hadihajó és tengeralattjáró, 41 repülőgép és négyezer katona részvételével. A külföldi hadihajókat Kína és India egysége képviselte…