A tehetségnek hely kell

A regionális művészeti, de elsősorban irodalmi periodika tavaly áprilistól megújult, kissé megfiatalodott szerkesztőséggel folytatja misszióját, miszerint fóruma az e tájon megszülető írásoknak, szellemi műhelye az itt élő alkotóknak, terepe a társművészetek megnyilvánulásainak. A Pannon Tükör huszonegy éve a néhai Pék Pál főszerkesztésével indult, majd Czupi Gyula és Péntek Imre vezetése után 10 hónapja az ifjú, zalaegerszegi gyökerű Kaj Ádám felelőssége alá került.

Kaj Ádám Budapesten bölcsészkart végzett, a Károli Gáspár Tudományegyetemen színháztudományi tanulmányokat folytatott, majd a szegedi Nemzeti Színház munkatársa lett. Rendezőként önálló társulatot is alakított, ekként több darab rendezése fűződik a nevéhez, a legtöbb színművet (Sörgyári capriccio, Babits: Jónás könyve, passiójátékok) Esztergomban is bemutatták, hiszen a ferences gimnáziumban végzett, s ottani kapcsolatai is erősítik a kultúraszervezői palettát. Mindeközben rovatvezetőként szinte mindvégig közeli munkakapcsolatban maradt a Pannon Tükörrel.

- A nemrég zajlott szerkesztőségi fiatalítás mit jelent a lap életében? - érdeklődtünk, amikor az elmúlt időszakban megjelent öt lapszám készítése kapcsán összegyűlt tapasztalatokról kérdeztük Kaj Ádámot.

- A legjobb hagyományok megtartását szem előtt tartjuk, de új generációk bevonásával megfrissülve szeretnénk tágítani a Pannon Tükör mozgásterét. A tapasztalt szerkesztők, szerzők segítségére természetesen szükségünk van, de emellett nagy nyereségnek tarthatjuk például Balazsek Dániel kétnyelvű költő bekapcsolódását. Vörös István költő és szerkesztő, egyetemi tanár is meghallotta hívó szavunkat, ez pedig a hazai progresszív, kísérletező irodalom megjelenítése érdekében jelent sokat nekünk és persze reményeink szerint az olvasóknak is.

A Pannon Tükör egyik legfontosabb törekvése a Muravidék kortárs szellemi teljesítményének megjelenítése, de nemcsak a magyar nyelvű irodalomra gondolnak, hanem a fiatal szlovén szerzőkre is. A tágabb összefüggéseket Ausztria, Németország, Csehország és Szlovákia szépírói termése is szavatolja majd a közeljövőben, nem beszélve a meglévő és terjeszkedő erdélyi kapcsolatokra.

- Érdekel bennünket, hogy mi foglalkoztatja a világból az európai alkotókat, hiszen a lapkészítői hitvallásunk egyik legfontosabb eleme az európaiság.

A tervek között hangsúlyosan szerepel a térség további szellemi holdudvarához való közeledés.

- Nagyra tartjuk többek között a Hévíz című folyóirat szerkesztőinek munkáját, a jövőben is részt veszünk a Csokonai Társaság művészeti és tudományos életében. Úgy véljük, mindenki értéket teremt, a hangsúlyok esetleg másutt vannak, de a cél azonos: a tehetségek felülethez juttatása.

A zalai alkotók, tollforgatók, szárnypróbálgatók, maguknak már nevet szerzett írók, költők tehát biztosan számíthatnak a Pannon Tükör jóindulatára. A folyóirat tervei között szerepel rendhagyó irodalomórák szervezése, pályázatok, felhívások fogalmazása, amelyek tehetséges fiatalok fellelését szolgálják. Mint a legutóbbi számból kiderült, a Magyarország más tájain született teljesítményeket pedig a Pannon Tükör oldalai hozzák el Zalába. (A 2016/5. számban szegedi összeállítást olvashattunk, Bene Zoltán költő-író szerkesztésében.)

Kaj Ádám azt is kiemelte, hogy a társművészetek, ahogy eddig is, ezután is szállást találnak maguknak a Pannon Tükör oldalain: dr. Kostyál László művészettörténész a képzőművészet, Turbuly Lilla a színházművészet, az Erkel-díjas Király László a zeneművészet felelőse. Hamar népszerű lett az Egy mondat rovat is, a cseh ötletet továbbgondoló Vörös István találmánya, amelyben rangos hazai írók nyilvánulnak meg időről, időre. Öt szám után eljutott a szerkesztőség arra a nívóra, ahol már nem kell felkérni, a szerzők maguk jelentkeznek írásokkal.

- A fenntartók bármilyen elvárást megfogalmaznak?

- Úgy látom, annyi a kérés, hogy minőséget tegyünk az asztalra. Itt Zalában számunkra természetesnek látszik, de másutt nem magától értetődő egyébként, hogy a megye városai elkötelezetten támogatják a folyóirat kiadását. Zalaegerszeg, Nagykanizsa vállalása becsülendő, de sokakat kellene kiemelni: a szerkesztőbizottság megyeszerte elismert tagjait, a városi önkormányzatokban dolgozó kulturális menedzsereket, tanárokat, művészeket. A szegedi barátaink kifejezetten rácsodálkoztak, hogy a lapmegjelenés itt ünnepnek számít, a bemutatót polgármester tiszteli meg a jelenlétével.

A lap készítői - többek között - az elődeik előtti tisztelgés okán avatták fel nemrég Nagykanizsán a Pannon Tükör törzsasztalt, hiszen ebben a városban, Pék Pál koordinálásával indult el a laptervezés.

- Egy lap olvasói tekintélyét, szerzői kedveltségét nagyban növeli, ahogy Kosztolányi generációja is leszögezte, ha van honor...

- A támogatások révén rendezettek az anyagi viszonyaink, pontosan fizetünk honoráriumot. Miután én, szerkesztőtársaimmal együtt nem vagyunk ebben szakemberek, a számviteli-pénzügyi teendőket hozzáértőkre bízzuk.

Kaj Ádám kérésemre, végül öt momentumban fogalmazta meg törekvéseiket: európai, magyar kultúra, nyitott generáció, közvetlenül kísérletező, közösségépítő.

Az irodalmi lap kávéházi nyitottságot is igényel, ahova az írók csak úgy beszaladhatnak. Egerszegen ez ügyben is jól alakulnak a dolgok. Kaj Ádám kávéval a legutóbbi lapszámmal a kezében Fotó: Katona Tibor

A Nyugati pályaudvartól Béla a Múzeum körúton a menyasszonyához igyekezett. Jó hat év múlva találkoztam vele Székesfehérváron. Évekig a váci börtön elítéltje volt...

A lap természetszerűleg nyit első fejezetében az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtt tisztelgő összeállítással. A rovatindító szöveget Márkus Ferenc, Nagykanizsa díszpolgára, a zalai generációk sokaságát meghatározó tanáregyéniség jegyzi, ebből idéztük az első mondatokat. A zalai ötvenhatból a továbbiakban a megye levéltárosai (Erős Krisztina, Bekő Tamás) idéznek fel eseményeket, Király László a forradalom ihletésében született operákról (például Varga Judit: Szerelem) közöl tanulmányt.

Az alapfunkciónak megfelelően terjedelmes zalai szépirodalmi összeállítás köszönt az olvasóra majd 30 oldalon keresztül. Örömünkre ebben szerkesztőségünk munkatársa, Nagy Betti is helyet kapott: valahogy idekeveredtem/ és most ismerkedem idegenekkel... Ugyanitt Lackner László, úgyis mint a Pannon Tükör születésénél bábáskodó író, lapkiadó adja közre egy félreértés táplálta ironikus-szórakoztató novelláját Tévelygés a múltban címmel. Farkas Balázs novellája más minőség.

A tanulmányok közt leljük Pomogáts Béla esszéjét a békítő Fejtő Ferencről és két, magánéleti, majd politikai zűrzavarba került barátjáról József Attiláról és Illyés Gyuláról.

Számos könyvrecenzió után következik a zalai csemege, dr. Kostyál László írása a néhai Fischer György zalaegerszegi szobrászművész munkásságáról, aki az idén még csak hatvan esztendős lenne.