Págyi Zsóka üzenetei a szépségről és a szeretetről

Maurice Maeterlinck gondalatai ezek, melyekből Págyi Zsóka képzőművész a hitvallását merítette. Nem véletlen, hogy a Hevesi-iskola galériájában nemrég megnyílt kiállítása a „Szállj, kék madár!” címet viseli. A művésznő festményeket és szobrokat készít, utóbbiakban gyakran kombinál talált fadarabokat kerámia részekkel, festményeit pedig előszeretettel gazdagítja plasztikus elemekkel. De nem pusztán ettől különlegesek, hanem van egyfajta kisugárzásuk, amitől a szemlélőnek egy szó ugrik be: szeretet.

– Alkotásaimba egy-egy pici darabot belegyúrok magamból is és bízom benne, hogy az a harmónia, ami engem körülvesz, elér az emberekhez – árulta el a Petrikeresztúr-Győrfiszegen élő művésznő. – Alapvetően keramikusnak készültem és gyakran jártam művésztelepekre, külföldre is. Előállt egy igény, mely arról szólt, hogy a plasztikák hogyan kerülhetnének fel a falra. Ekkor kezdtem el az általam kedvelt, használt motívumvilágot átvinni a síkba és alkalmazni a festészetben. Elsősorban az ősi kultúrák vonzanak, például Mezopotámia és szívesen játszom a homorú és a domború felületek váltakozásával.

A művésznő kérdésünkre azt válaszolta: alkotásaival a szépségről és a szeretetről szeretne üzenni.

– Számomra a művészet mindig akkor érték, ha valamit kivált az emberekből. Nem tartom sokra azt a művészetet, ami nem valamiféle életörömöt közvetít. Ezért az alkotásaim – szándékom szerint legalábbis – színesek és derűsek – fűzte hozzá. – Azt szeretném, ha láttukon az emberek vidámabbá, mosolygósabbá válnának. Úgy érzem, hogy a szépségből és a szeretetből hiány van manapság – tennünk kell azért, hogy ez megváltozzon.

Págyi Zsóka tárlata április 21-ig tekinthető meg iskolanapokon 8 és 16 óra között.