Kultúra

2017.03.29. 17:50

Mindig a zene volt a fontos... - Ötvenéves Z. Lukács Sándor

Rengeteg mindennel foglalkoztam, voltam kereskedelmi képviselő, néha tanítóként is igyekeztem megfelelni, de írtam és adtam ki újságot is. Mégis a zene az, ami leginkább jelen volt, s most is jelen van az életemben.

Gyuricza Ferenc

Így összegzi eddigi karrierjét Z. Lukács Sándor gitáros-énekes-dalszerző, akivel a közelgő ötvenedik születésnapja apropóján ültünk le egy röpke, múltba révedő s egyben előre tekintő beszélgetésre. A zalai könnyűzenei élet meghatározó alakjának nevéhez többek közt olyan formációk kötődnek, mint a Technikai Szünet, a Tarhonya Kedélyzenekar, a Tea-Culpa, a By The Way és a Magyarucca, illetve az ő ötlete volt az országos mozgalommá terebélyesedett Itthoni dal projekt is, aminek számos lokálpatrióta dal köszönheti a megszületését. A gitáros-énekes azt mondja: az ötvenedik év egy folyamat része, csupán egy állomás, hiszen egy ilyen eseménynél sem lehet kiszállni a "húskerékből". Visszatekinteni azonban lehet, s van is mire, ezért ahogy az emberek többsége általában, így természetesen ő is megvonta a mérleget az évforduló kapcsán.

Z. Lukács Sándor gitáros-énekes-dalszerző, aki dolgozott tanítóként, kereskedelmi képviselőként, valamint lapkiadóként is
Fotó: Gyuricza Ferenc

- Biztos, hogy többet lehetett volna kihozni az említett zenekarokból, mint amennyit sikerült, de én egyáltalán nem bánom, hogy így alakult - fogalmazta meg Z. Lukács Sándor. - Bennem ugyanis sosem dohogott a szerzői büszkeség, én azt szeretem, ha a cél érdekében dolgozunk, s a cél számomra mindig is a zene volt, sosem a személyes ambíciók. Ennek ellenére voltak nagyon komoly visszajelzések, fesztiválgyőzelmek, tévés szereplések, amikre akár büszke is lehetnék. Írtunk slágereket, én a Kicsi huszárt és az Afganisztánt az internetes nézettségük alapján legalábbis annak tartom. Számomra a legnagyobb öröm mégis az, hogy sikerült olyan viszonyrendszert kialakítanom, amelyben otthon érezhetem magam, s talán azt is elmondhatom, hogy nincsenek ellenségeim. Személyes ellentét persze olykor keletkezik, s akadtak nézeteltérések is köztünk, de ezeket többnyire tudtuk kezelni.

A zenész azt is hozzáteszi: jelen pillanatban a Magyarucca a prioritás számára, továbbá a jelenleg már öt fővel működő, s egyre minőségibb zenét játszó együttes tevékenységének támogatását felkaroló összművészeti egyesület. A Magyarucca arculata ugyanis igen sokrétű, gyermekdalokat és megzenésített verseket, saját szerzeményeket és mások dalait egyaránt játsszák.

- Emellett egy jó ideje már egy másik projekten is dolgozom - árulta el. - Néhány éve született egy ötvenperces utcaoperám, az Elveszett Napóleon, amit a tévé is bemutatott pár alkalommal. Ehhez készítek most egy második részt, s így kibővülne egy egész estés előadássá a darab, amit aztán élőben is színpadra vinnénk.

Z. Lukács Sándor a hosszú távú tervei mellett egy közelgő eseményről is szólt. Az ötvenedik születésnapjára szerveznek egy szerzői estet, amire csak olyan előadókat hívott meg, akiknek valami kötődése van a munkásságához. A Magyarucca mellett fellép a Shabby Blues Band, amelynél szövegíróként munkálkodik, illetve az a budapesti Caroline Street, amely gyakorlatilag egy tribute formáció, hiszen a repertoárját Z. Lukács Sándor dalai alkotják. Ehhez a zenekarhoz csatlakozik még a magyar könnyűzenei színtér egyik legizgalmasabb női előadója, Takáts Eszter, akivel a zalaegerszegi gitáros-énekes a Tea-Culpa nevű formációban játszott együtt.

Z. Lukács Sándor első zenekara a Reu-Ma nevű formáció volt, amit még középiskolásként alapított. A zenész számos szakmai és közönségsikert ért el karrierje során, ám amiről általában ritkán esik szó: a By The Way nevű zenekarral készített Újjászületés című nagylemezét sokan az ezredforduló utáni időszak legjobb hazai albumai közt tartják számon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!