Kultúra

2017.03.24. 11:31

Egerszegi szablyavívók: "Igazi magyar harcművészet volt, van és mindig is lesz!"

"Egy nemzetnek sem lenne illőbb és szükségesebb a kardját jól forgatni tudni, mint a magyarnak, mert ami, és amije van, azt ennek köszönheti.”

Mikó-Baráth György

Báró Wesselényi Miklós mondata legalább annyira igaz, mint fájó. Nagyon kevés olyan nép él még a földön, akiknek történelme oly sok vérrel íródott volna, mint a miénk, magyaroké. Szokás a középkort sötét jelzővel illetni, de azt kár lenne vitatni, hogy a háborúkat sokkal inkább „férfi módjára" intézték, mint a legújabb korokban. A történelem órákon sokat hallhattunk győztes és még többet vesztes csatákról, de jóval kevesebbet a magyar katonák fegyverzetéről. Így az is a feledés homályába merült, hogy honfoglaló őseink nem csak az íjászatnak voltak mesterei, hanem a szablya forgatásának is. Ezek az egyélű, egykezes fegyverek bár a lovagi szellem miatt a XIV. században némileg háttérbe szorultak, hisz egy lovag legfőbb fegyvere a kard volt, mégis a török déli betörései újra első számú fegyverré tették a közelharcok során. Sikere töretlen volt a magyar katonák berkeiben, mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, hogy még a 19. századi huszárok felszerelésének is része a legénységi szablya. Azóta használata és emlékezete is majdhogynem teljesen kiveszett a köztudatból. Ennek próbálta meg elejét venni, a 2012-ben alakult Magyar Szablyavívó Iskola. Legfőbb céljuk, hogy a magyar szablya újra megfelelő helyen és módon legyen kezelve. Ennek a küzdelemnek egyik élharcosa a zalaegerszegi és a nagykanizsai egyesület, s felkészítőjük Gausz Tamás. A héten éppen a megyeszékhelyen rendeztek toborzót, ami után beszélgettünk a szablyavívás és a klub jelenlegi helyzetéről, céljairól.

Gausz Tamás és tanítványai

- Nem tartozik a felkapott sportok közé a szablyavívás, ezzel a kijelentéssel aligha bántok meg bárkit. Mégis, mennyien űzik manapság ezt a sportágat Magyarországon? Mit gondol, például Szilágyi Áron vagy más vívó sportolók kiemelkedő sikere hathat ösztönzően a szablyavívás elkezdésére is?

Ma hazánkban néhány ezren gyakorolnak szablyavívást számos hagyományőrző egyesületben, csoportban. Ezen belül a Magyar Szablyavívó Iskola létszáma 200-ra tehető. Kedvet kaphat ennek elkezdésére valaki akár egy sportoló sikerén felbuzdulva, de akár egy látványos, "kardos" film hatására is. Hiszen vannak nálunk a 10 éves gyerektől az 50 éves felnőttig minden korosztályból, fiúk-lányok egyaránt.

- Miben tér el leginkább a párbajtőrtől vagy a karddal, tőrrel űzött sportoktól a szablyavívás?

Talán a kard és a szablya használata áll egymáshoz a legközelebb, hiszen mindkettővel vágnak és szúrnak is, a tőr és a párbajtőr védései is hasonlóak, de csak szúrást használnak. A szablyahasználat alapvetően abban különbözik a sport kardtól, hogy sokkal hosszabbak a mozdulatok a fegyver súlyából adódóan, és nem "lámpagyújtásra" megy ki a játék, hanem sebzésre, csonkolásra, ölésre. Ebből adódóan biztonságra is törekszünk a gyakorlatok végrehajtásánál, hogy ne legyek kiszolgáltatva, és tudjak védekezni is a következő pillanatban, ha azt hozza a szükség.

- A szablya, ha nem is magyar találmány, mégis az egyik legősibb fegyverünk. Milyen kapcsolatban áll a szablyavívás a magyar hagyományokkal, s annak tiszteletével, őrzésével?

Aki szablyát ragad, az elkötelezett a magyar hagyományokkal szemben. Ennél fogva a magyar hagyományok, történelem őrzése minden szablyavívó feladata. Igyekszünk a magyar történelem, vívástörténet emlékeit kikutatni, megmutatni. Könyveket jelentetünk meg, bematatókat tartunk, kiállításokat szervezünk, emléktáblákat állítunk azoknak, akik ennek a vívásnak a zászlóvivői voltak.

- Magyarországon is egyre több ember építi be szürke hétköznapjaiba az aktív sportolást. A szablyavívás milyen izmokat mozgat meg, milyen képességeket fejleszt leginkább?

A szablyavívás során szinte a test összes izma dolgozik, ráadásul mindkét kézzel használjuk a fegyvert, ebből adódóan nem lesz féloldalas a gyakorló. Tréningjeinken fejlődik a vívó kéz- és láb koordinációja, reflexe, térérzékelése, kombinációs készségei. Ráadásul a technikai elemek elsajátítása után nagy hangsúly helyeződik a taktikai, stratégiai elemek elsajátítására is.

- Valaki netán a cikket olvasva kedvet kap, hogy kipróbálja a szablyavívást, miként képzelje el első edzését?

Természetesen az első tréningen nem dobjuk be a "mély vízbe" a gyakorlót. Megismerkedik a fegyverrel, annak fogásával, az alap láb és kéz helyzetekkel. Majd következnek a rövid és lendített vágások, s a hárítási lendítések. Későbbiekben már párban hajtanak végre alapgyakorlatokat, ahol a különböző pozíciókból, különböző nyitott rések ellen intéznek támadásokat.

- Versenyszerűen is lehet űzni ezt a sportot?

Nálunk nincsenek versenyek, mindenki a maga örömére forgatja szablyáját. Azért a tréningeken és edzőtáborokban, aki rendelkezik megfelelő védőfelszereléssel, az részt vehet szabadvíváson.

- Magyarországon kívül másutt is honos még ez a sportág?

Lengyelországban, Litvániában és most már Angliában is vannak iskoláink, ahol ezt a típusú Borsody-rendszert tanítják az érdeklődőknek. (Ezt a rendszert a modern magyar kardvívás egyik megalkotója, Borsody László dolgozta ki, jellegzetessége az úgynevezett guruló lépés és annak sorozatai.)

- A zalaegerszegi csapat hány főt számlál, mekkora az érdeklődés?

Érdeklődés mindig van más hagyományőrző egyesületek részéről is, csak a tett hiányzik. Viszont a "civil" emberek részéről komolyabb az elhatározás, mert aki eljön hozzánk, hosszabb időt marad a csapat tagja. Jelenleg 12 aktív gyakorlónk van Zalaegerszegen.

- Mik a legfontosabb jövőbeli tervek?

Szélesebb körben szeretnénk megismertetni ezt a szép, igazi magyar vívást. Kiállításokkal, könyvbemutatókkal, emléktábla állításokkal szeretnénk felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy igazi magyar harcművészet volt, van, és mindig is lesz!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!