Vasi viseleteket varrtak

Nem csak Keszthelyről és a környékbeli településekről, hanem az ország távolabbi vidékeiről is érkeztek résztvevők az idén már nyolcadik alkalommal megrendezett textiles  népművészeti táborba. Játék-valamint népviseletes babákat varrnak a hölgyek, akiknek többsége már rendszere résztvevője az évenként megrendezett foglalkozásoknak. Minden esztendőben más - más falu vagy vidék viseleteit, főként női ruhákat varrnak, idén Vas megyeiket.

- Eddig sok zalai falu viseletét elkészítettük.  Nagyon sok vidék ruházata már múzeumban sem nagyon lelhető fel. Ha van is darab, az, hogy kik hordták és hol, mit vettek fel hozzá, hogyan rakták magukra,mik kerültek egyszerre egy lányra vagy asszonyra - már nem érhetők el. Megpróbálunk ezekből valamit rekonstruálni, s ez nagyon izgalmas - tudtuk meg a táborvezető Molnárné Riskó Erzsébettől, népviseletibaba-készítő népi iparművésztől.

A kezdők  játékbabát készítenek, a rendszeresen visszajárók a népi viseleteket  is elkészítik. A kéz, az arc, a haj , a cipő, alsóneműk, főkötő, felsőruhák, kötények   elkészítése gyakorlatot igényel.

A tábor néhány résztvevője: Pápai Jánosné, Bazsonyi Gyuláné, középen  Molnárné Riskó Erzsébet és az egyik legmesszebbről Salgótarjánból érkező Maruzsné Kovács Éva valamint Ferge Józsefné. Fotó: A szerző

- Vas megye Ausztria közelsége miatt nagyon hamar polgárosodott. Erről  a vidékről sok férfi ment külföldre dolgozni, onnan is vittek haza a feleségüknek akkor divatos rékliket és felsőruházatot. Ehhez hasonlókat varrattak a  parasztvarrónőkkel. A városi divat nagyon hamar átment a paraszti öltözködésbe. Amit megszoktunk, hogy sok csipke, szalag, sok szín - ezek nem annyira voltak jellemzőek. Itt általában  a szoknyákat és rékliket azonos anyagból készítették:ez lehetett selyem, kasmír, brokát, vagy posztó, Egyszínű vagy kevés mintázatú kékfestőt is használtak, A múlt század fordulóján ,még élővolt ez a viselet. Elég hosszú szoknyát hordtak, melyek  nem voltak olyan kerekek és nagyon bők, mint amit megszoktunk a paraszti viseleteknél. A kötények általában sötétek: fekete, vörösesbarna, sötétlila színűek voltak .

A táborban készült babák legjobbjait benevezik az országos babakiállításra. A táborvezető egy őszi kiállítás megrendezését is tervezi.