Tragikus szerelmi történetek a múltból - Három színjátszó csoport mutatkozott be

A három előadást a rendező, Bischofné Hesinger Katalin személye mellett összekötötte az is, hogy helyi színjátszó társulatok mutatkoztak be a Salla Művelődési Központban. Amit a közönség láthatott, az közel egyéves kitartó, és folyamatos munka eredménye volt.

– Ahogy minden esztendőben, ezúttal is sokat tanakodtunk azon, hogy mivel álljunk ki a közönség elé – foglalta össze röviden Bischofné Hesinger Katalin. – Általában a gyerekeknek a legnehezebb darabot választani, hiszen ott jönnek-mennek a szereplők, s folyamatosan cserélődik a társulat tagsága. Ez történt most is, öt új szereplő érkezett, így kifejezetten az ő személyükre Kelemen és a Ládafia címmel írtam egy rövid kis mesejátékot, ők ezt mutatták be.

A középiskolás csoport saját maga választotta Rómeó és Júlia történetét. A rendező úgy fogalmazott, ez már évek óta nagy álmuk volt, s mostanra meg is értek arra, hogy előadhassák. Nem a klasszikus drámát mutatták be, hanem annak, illetve a szintén nagy sikerű musical változatának egyfajta rövidebb, zenei betéteket is tartalmazó ötvözetét.

– Ha már a reneszánsz korszak szerelmi történetét megelevenítettük, akkor szerettük volna bemutatni, hogy ugyanez a dráma megtörténhetett a paraszti világban is – folytatta Bischofné Hesinger Katalin. – A szerelem ugyanis örök és a társadalmi helyzettől is független, ezért bárhol és bármikor megismétlődhetnek ezek a tragikus események. Emiatt vállaltuk a felnőttekből álló Generációk színjátszó csoporttal, hogy feldolgozzuk, és Átkozott gyötrelem címmel színpadra visszük a Kósa Anna balladát. Ez a tragikus szerelmi történet időben és földrajzi értelemben is sokkal közelebb van hozzánk, hiszen 1921-ből való és Zalabaksához kötődik. Az egyik utolsó magyarországi ballada volt, márcsak emiatt is fontos, hogy odafigyeljünk rá.