Továbbképzésen a Zalai Csipkeműhely tagjai

A tüll-csipke készítése precíz és aprólékos munkát igényel, a zalaegerszegi Keresztury VMK-ban működő alkotói közösség, a Zalai Csipkeműhely tagjai ezért döntöttek úgy, hogy nem a heti rendszeres foglalkozásokon sajátítják el a mesterfogásait, hanem a gyakorlásra több időt biztosító, ám kötetlenebb hangulatú edzőtáborban tanulják meg. A szakmai munkához Pákán találtak az ideális helyszínt, ott töltöttek el négy napot. Ennyi elegendő volt ahhoz, hogy az előzetes ismeretekkel és gyakorlati tudnivalókkal már rendelkező lányok és asszonyok készségszinten tudjanak ezzel a mintával dolgozni. A szakmai munka irányítója a zalaegerszegi Sinka Endréné volt.

– A tüll-csipke egész Nyugat-Európában ismert, és több országban is készítették – magyarázta Sinka Endréné. – Az úgynevezett vert csipkék közé tartozik, vagyis ugyanazzal a módszerrel készül, de technikailag kicsit mégis más. Kontúrfonalat, díszítőszálat használunk, azzal alakítjuk a mintát.

Rikli Katalin a négynapos munka eredményét mutatja (Fotó: Gyuricza Ferenc)

Sinka Endréné hozzátette: a tüll-csipkéhez a lehető legfinomabb fonalat haszálják, valamint a kitűzési pontokhoz is a legvékonyabb tűket alkalmazzák. A tanulási folyamat közben ugyan még nem ilyen szigorúak a követelmények, de a későbbiekben már igen. A Zalai Csipkeműhely tagjai közül többen is 10-15 esztendeje dolgoznak együtt, ám ezen a néven négy éve kezdtek el együttműködni.

– A Zalai Csipkeműhelynek 20 tagja van, s heti rendszerességgel találkozunk a zalaegerszegi Keresztury VMK-ban – mondta az alkotói közösség vezetője, Fülöpné Sipos Ildikó. – Ezeken a foglalkozásokon egymást segítjük, egymástól tanulunk. Az edzőtáborunkat is azért szerveztük meg, hogy egy speciális minta, a tüll-csipke készítését mutathassuk meg a csoportunk azon tagjainak, akik korábban csak kevésbé vagy egyáltalán nem ismerték.

A pákai táborban a résztvevők két lehetőség közül választhattak, vagy könyvjelzőt készítettek, vagy úgynevezett szélcsipkét, amivel különböző kézimunkákat szokás díszíteni. A helybeli Rikli Katalin – akinek javaslatára költözött a csoport a községbe – előbbi mellett döntött.

A szakmai vezető, Sinka Endréné segít az alkotói közösség egyik tagjának, Parragi Ágnesnek (Fotó: Gyuricza Ferenc)

– Ennek a néhány centiméter hosszúságú tüll-csipkének az elkészítéséhez három teljes napra volt szükség – mutatta. – Nem is a nehézsége vagy a bonyolultsága, sokkal inkább a sok türelmet igénylő, precíz, aprólékos munka miatt. Annyira elfárad közben a kéz, hogy állandóan pihentetni és tornáztatni kell. Estére így is más elfoglaltság után kellett nézni, zoknibábokat, állatfigurákat készítettünk felüdülésképpen.

Rikli Katalin hozzátette, a négynapos edzőtáborban főleg olyanok vettek részt, akik Zalaegerszegen és környékén laknak, de a lenti és körmendi tagjaik is csatlakoztak. A cél az volt, hogy zavartalanul hódolhassanak közös szenvedélyüknek, s erre Páka tökéletesen alkalmas volt. A résztvevők közül többen is úgy vélekedtek, célszerű volna állandóvá tenni ezt a néhány napos nyári kikapcsolódást.

A Zalai Csipkeműhely folyamatosan részt vesz pályázatokon is, utoljára a Magyar Kézművességért Alapítványnál értek el kiváló eredményt egy betlehemes témájú alkotásukkal.