Fáklyaként égett a kitörő gáz

A kiadvány a folyamatosság jelképe is lehet, hiszen 1971 óta, több mint negyven éve osztja meg a szélesebb nyilvánossággal a tudományos műhelyek mélyén születő eredményeket, tanulmányokat. Tavaly januárban azonban megszűnt a kiadványnak hátteret, keretet adó Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága. A szervezeti változás azonban, az új kötet tanúsága szerint nem kuszálta össze a tudományos erővonalakat. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a kutatóknak szerencsére meg van az a jó tulajdonságuk, hogy intézményi hovatartozástól függetlenül érdeklődnek kedvenc területük iránt.

A kerettyei bombázást követő romeltakarítás. Fotó: A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum gyűjteményéből

A friss, és újból barátságos, puha kötésben megjelenő kötetet Orha Zoltán és Simmer Lívia szerkesztette, nemrégiben pedig Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója méltatta. Említsünk meg néhányat a teljesség igénye nélkül a 19 tanulmányból.

A kötet első fejezete a 2012. márciusi Mindszenty-konferencia előadásait közli. Ezek sorában Paksy Zoltán Mindszenty József nyilasok elleni küzdelmét taglalja a harmincas évek Zalájában. A későbbi hercegprímásnak saját háza táján sikerült is eredményeket felmutatnia, bár amikor 1940-ben kiadták a nyilasok elleni írásokat összefoglaló Zöld kommunizmus című könyvet, Zalaegerszegen mindössze egyetlen trafik merte árusítani azt, a szélsőséges irányzat népszerűsége miatt. Göncz László Mindszenty a Mura mente visszacsatolásáért tett erőfeszítéseinek szentelt hiánypótló tanulmányt, nem kendőzve a mai szemmel kevésbé helyénvalónak tartható megnyilatkozásait sem. Béres Katalin Zalaegerszeg kulturális életében betöltött szerepét taglalja, Megyeri Anna pedig megyeszékhelyi építkezéseiről kínál fotókkal illusztrált összefoglalót. Utóbbiból kitűnik, hogy ténykedése nyomán 16 új lelkészség, 9 templom, 13 plébánialak és 4 iskola épült meg.

Egy Csáktornya mellett lelőtt B–24-es. A fotót dr. Papp Simon készítette, akit 1944 őszén megvádoltak, hogy szándékosan idézték elő a lovászi gázkitörést, hogy a lángoszloppal jelezzenek az amerikai gépeknek. Fotó: A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum gyűjteményéből

A régészeti, helytörténeti tanulmányok fejezetében Horváth László a Murából Tótszerdahelynél előkerült római bronz serpenyő eredetét teszi vizsgálat tárgyává. Elemzése végén arra jut, hogy a Pannóniában amúgy is ritka, unikális díszítésű leletet a legnagyobb valószínűség szerint Dél-Itáliában, Campaniában készíthették a Kr. utáni első évtizedekben, s fellelése fontos adatokkal szolgál a korai kereskedelmi kapcsolatokról. Farkas Tamás a zalaegerszegi vasút első évtizedeibe kínál bepillantást (1890-1914), s a díjszabások és tarifák mellett a szállítási adatokból az is kirajzolódik, hogy a vonal mentén milyen növényeket termesztettek, mely haszonállatokat tartottak jelentősebb mértékben. Bekő Tamás a zalatárnoki honvédek Don menti harcokban vállalt szerepét dolgozta fel. Írásából kitűnik, hogy 1942-43 folyamán a hadköteles tárnoki férfiak mintegy 20 százaléka, 90-100 fő részt vett az oroszországi hadműveletekben. Tanulmányához gazdag forrásanyag társul, az adattárban 86 személy életrajza szerepel, eredeti fotókkal kiegészítve. Ugyancsak a második világháborút festi elénk Cseh Valentin, aki az amerikai bombázók zalai olajmezők feletti tevékenységét tűzte tollhegyre. Leírja, hogy az egyetlen komoly légitámadás 1944. július 30-án érte Bázekerettyét, amikor délelőtt fél 11-től mintegy fél órán át 27 nehézbombázó támadta a budafapusztai olajmező központját, s összesen 174 tonnányi rombolóbombát dobtak le. A támadásban 14-en meghaltak, 43 személy megsebesült. Szól arról az őszi esetről is, amikor műszaki baleset következtében gázkitörés történt a lovászi olajmezőn. A gáz begyulladt, és a légoltalmi elsötétítés idején egészen december elejéig hatalmas fáklyaként világította meg Lovászi térségét, tájékozódási pontként szolgálva az amerikai bombázók számára... A kötet művelődéstörténeti fejezetében olvashatunk egyebek közt Pataky Andor szobrászról (dr. Kostyál László), a Balatoni Múzeum ember formájú méhkaptárairól (Gyanó Szilvia), továbbá múzeumpedagógiai értekezés is színesíti az összeállítást (Németh Péter).