Kádár politikai pályáját is megfilmesítette

Muszatics Péter a legnagyobb hazai filmes rendezvény, a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál egyik főszervezője, filmrendező és producer. Alsópáhokon nemrég Az aventinusi tündér című filmjét láthatta a közönség, s beszélgethetett a rendezővel, aki a vetítés előtt interjút adott a Zalai Hírlapnak. Először arról váltottunk szót, hogyan került kapcsolatba a portréfilm főszereplőjével, Szőnyi Zsuzsával.

Muszatics Péter: Világsztárok jelennek meg a fesztiválon. Fotó: Szabó Judit

– Márai Sándorról terveztünk készíteni egy portréfilmet, s mivel Szőnyi Zsuzsa, Szőnyi István festőművész lánya baráti kapcsolatban volt vele, felkerestük őt Rómában. Olyan varázslatosnak tartottuk a személyiségét, hogy 2007-ben a kollégáimmal elhatároztuk, róla is készítünk filmet. Nemcsak mi kerültünk Szőnyi Zsuzsa hatása alá, aki most októberben ünnepelte a 89. születésnapját, hanem sokan mások is. Férjével, Triznya Mátyással 1949-ben emigrált. A hatvanas évek elejétől egy úgynevezett Triznya kocsmát működtettek, de ez igazából nem kocsma, hanem irodalmi szalon és vacsoratársaság volt. Szinte nem volt olyan magyar művész, aki az elmúlt négy-öt évtizedben ne fordult volna meg náluk. Pilinszky Jánostól Weöres Sándoron át Huszárik Zoltánig, Kurtág Györgytől Esterházy Péteren át Karinthy Ferencig a végtelenségig lehetne sorolni a művészeket és a közéleti személyiségeket, akik felkeresték a római Triznya kocsmát. Szőnyi Zsuzsa a rendszerváltás után hazajött, Budapesten él, s a mai napig rengeteg ember a rajongója.

– Kádár Jánossal is foglalkozott. Miért választotta ezt a témát?

– Megkeresett egy producer, hogy érdekel-e a téma, mert finanszírozná a film elkészítését. Az anyagi háttér a filmkészítésnél nagyon fontos, akárcsak az, hogy szabad kezet adott a munkához. Nagyon kényes téma Kádár János tevékenysége, hiszen a Kádár-korszak alig van feldolgozva. Történettudományilag igen (legalábbis nagyrészt), de az emberek tudatában nem. Ambivalensen viszonyulnak Kádár Jánoshoz és a kádárizmushoz – ahhoz az életérzéshez, életformához és mentalitáshoz, ami a mai napig megszabja Magyarország karakterét. Végül tudatosan a korszak egy kis szeletét dolgoztuk fel, Kádár János politikai pályájának bemutatására vállalkoztunk.

– Kapott olyan kritikát, hogy meglehetős távolságtartással kezelte a témát.

– Igen, s ez volt a szándékunk. Megpróbáltunk objektívak lenni: se jobb-, se baloldalról közelíteni, prekoncepciók nélkül dolgozni, különböző gondolkodásmódú történészek, szociológusok, szakemberek bevonásával objektív portrét készíteni egy politikusról. Ma Magyarországon ez nem egyszerű, de nekünk ez volt a célunk. Mindenféle kritikát kaptunk és sok méltató szót is, és nagy az érdeklődés folyamatosan a film iránt.

– Véleménye szerint valaha konszenzusra jut a társadalom erről a korszakról?

– Nagyon remélem, de ez még sok idő. Mindig kell néhány évtized ahhoz, hogy egy társadalom valamennyire fel tudja dolgozni a múltjának kellemetlen eseményeit. A szembenézés nem egyszerű dolog.

– Tizedszer tartották meg nemrég a Jameson CineFestet, azaz a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált. Hová jutott el ez a rendezvény egy évtized alatt?

– Fiatal filmesek fesztiváljaként indult a CineFest, s mára kinőtte magát Magyarország vezető filmfesztiváljává. Úgy érzem, sikerült megvalósítani, amit sokan vártak már, hogy legyen nálunk is egy igazi nemzetközi filmfesztivál, ahol premierek vannak gyakran hónapokkal a francia és amerikai bemutatók előtt, s ahol a filmek alkotói, köztük világsztárok jelennek meg a zöld szőnyegen. Nálunk a vetítések ráadásul ingyenesek – nehéz is bejutni sok előadásra. Olyan premierfilmek, mint például az Arany Pálma-díjas Adele élete, az Iron Sky, az év egyik legjobb filmje, a Frances Ha vagy a nagy vitákat kiváltott Fiatal és gyönyörű, most a fesztivál után hétről-hétre kerülnek a magyar mozikba. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeket a filmeket nálunk vetítették először Magyarországon.

– Milyen a magyar film helyzete művészi és finanszírozási szempontból?

– A kettőt szét kell választani. Továbbra is van egy erős magyar filmiskola, amely Jancsó, Tarr és a többi nagy alkotó hagyományait folytatja, és amit például Fliegauf Benedek, Mundruczó Kornél és mások neve fémjelez. Ezek az alkotók sorra nyerik a díjakat a legjobb fesztiválokon. A finanszírozási struktúra az elmúlt években teljesen átalakult. Mostanában mutatják be az első, új rendszer szerint készült filmeket. Meglátjuk, hogy ez mennyire átláthatóbb, rugalmasabb, profibb, mint az előző.

– Jelenleg min dolgozik?

– Nagyon érdekel Közép-Európa hollywoodi filmgyártásban betöltött szerepe. Most egy doktori dolgozatot írok erről a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA-hallgatójaként. A könyv fókuszában az áll, hogy Ausztria-Magyarország kultúrája hogyan hatott Hollywoodra. Sok világhírű művész van Kertész Mihálytól Billy Wilderig, akik innen indultak és részben ők hozták létre Hollywoodot. Filmterveim is vannak, de babonás vagyok, így ezekről nem beszélnék.