Kína szépségei magyar ecsettel

A Pápai Éva – Nagy Endre házaspár a keleti utazásokon szerzett élményeket nem tartja meg magának. A veszprémi alkotók (Nagy Endre a Pannon Egyetem tanára) a Kairosz-kiadóval szövetkezve nyújtják át az érdeklődő hazai olvasóközönségnek, amit utazásaik során megismertek, megéreztek egy-egy távoli, egzotikus országban. Korábban India volt a célpont, ezúttal Kína. Egy 2005-ben napvilágot látott kötet már adott egyfajta szubjektív képet Pekingről, de a koncepció az új kiadványban kristályosodott.

Kína: Az új képzőművészeti útirajz kötet címlapja

A művészi munkamódszer már adott: az idehazai készülődés után Nagy Endre alapos kultúrtörténeti vértezettséggel kíséri Pápai Évát, aki az egyszerre könnyebb, egyszerre nehezebb utat választja: úgy fogadja be a táj, az épített környezet inspiratív hatásait, hogy azok átadására készül. Fejben fest, lélekben fest, majd egy új országot nyújt át akvarell lapjain. Ezúttal olyanok a kék-zöld-okker talapzaton nyugvó alkotások, mintha maguk is idéznék a kínai írásjelek világát. A fekete vonalak kanyarognak a lágy pasztelleken, a választott témához emelve a befogadói hangulatot míg körülöttük informatív szövegek hoznak vissza a földre. A kettős megismerés óceánján biztosan hamarosan újra hajóra szállnak, addig is ajánlom az szélesen áradó vízként élményt.

A kötet egyébként egy Lao-ce idézettel erősíti a víz hatalmába vetett hitet: „A legfőbb jóság olyan mint a víz, mert javára van tízezer dolognak, mert nem viszálykodik nyugszik oly helyeken miket nincs ember aki meg ne vetne..."