Mozgásszínházi ősbemutató a Griffben

- Minden évadban műsorra tűzünk egy mozgásszínházi produkciót, a gyerekek nagyon jól fogadták a Hamupipőke és a Pomádé király új ruhája táncos változatát is - utal az előzményekre a rendező, Pinczés István. - A feladat rendkívül inspiratívan hatott a társulatra, annyi ötlet érkezett tőlük, hogy még a színlapon is feltüntettük a csapatot a szerzők közt - nyugtázza örömmel a lelkesedést.

Az Egy kiállítás képei Muszorgszkij (1839 - 1881) orosz romantikus zeneszerző legismertebb zongoraszvitje, amit egy képzőművész barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának ihletésére írt 1874-ben.

- Muszorgszkij azt vallotta, hogy minden történet elmesélhető a zene eszközeivel, akár egy szál zongorával is. Ezt bizonyította az Egy kiállítás képeivel is - vázolja a kultúrtörténeti hátteret a Jászai- és Ucsimura-díjas rendező. - A zongoradarabot Ravel dolgozta át nagyzenekarra, majd 1971-ben az Emerson, Lake & Palmer angol progresszív rock együttes is saját képére formálta. Mi azonban egy negyedik verziót használunk az előadáshoz.

Pinczés István rendező a kiscsibékre fenekedő macskával. Mellette munkatársa, Pénzes Csaba. Fotó: Pezzetta Umberto

1975-ben ugyanis Tomita Iszao is kiadta a saját feldolgozását, s ezt, az alapvetően modern, elektronikus hangzásokra épülő verziót érezték a gyerekekhez leginkább közelállónak. Néhány jellegzetes résznél azonban megmaradtak az eredeti, zongorás változat mellett.

- Az is a Tomita féle változat mellett szólt, hogy tele van színpadra tehető ötlettel - folytatja a rendező. - Nagyon inspiratívan hatott koreográfusra, Szepesi Krisztinára is, aki amúgy Markó Iván egyik táncosa. Ebben a darabban ötvöződik a zene, a mozgás és a képzőművészet, nagyon izgalmas lesz az összhatás. A darab tíz képet kelt életre, s valamennyiben másféle bábos, színházi és tánctechnikát alkalmazunk. Szinte olyan lesz tehát, mint egy vizsgaelőadás, amely keresztmetszetet kínál a társulat sokoldalúságáról.

De mit is látunk majd a színen? Petit és nagybátyja tárlatlátogatásra indul, amiből varázslatos kaland kerekedik: a festett képek ugyanis a zene hangjaira megelevenednek. A Gonoszmanó mindkettejüket elvarázsolja, a Mesék Birodalmába tévednek, s Peti elszakad a nagybácsitól. Miközben őt keresi, felébreszti az alvó Csipkerózsikát az ódon kastélyban, táncol a Tündérkert lakóival, hajóvá változó ökrösszekérrel találkozik, megmenti a tojásból épp kikelt kiscsibéket a macskától, okul a szegény koldus és a gazdag ember tanulságos történetéből, majd egy elvarázsolt piacon és a Sötétség országában kóborol. Végül legyőzi a vasorrú Bába-Jágát a csirkelábon forgó kastély tövében, és elveszettnek hitt bácsikáját is megtalálja.

A főszerepet Lukács Levente játssza és táncolja, akit a Hevesi-színház deszkáin már több alkalommal láthatott a közönség. A Nagybácsit Farkas Attila, Gonoszmanót Balázs László, a Vasorrú Bába-Jágát B. Szolnok Ágnes, Csipkerózsikát Medgyesi Anna, a Királynét Benkő Zsuzsanna, Szegény Lázárt Szilinyi Arnold, az Urat  Báthory Gábor kelti életre, de emellett  minden színész több szerepet is játszik.