Mici néni két élete: a filmvászonról színpadra

Maga a történet - amelynek szerzője Hámos György - nem túl bonyolult, a korabeli (kádári) Magyarország sajátosan egyedi élethelyzetein alapul. Címszereplője egy fénykorán már régen túljutott színésznő, aki helyzetébe beletörődve, nyugdíjasként visszavonulva, saját lakásában éli  életét. Változást a mindennapok egyhangúságába az orvos és a színészotthonba költözött pályatársak látogatása hoz. Ez a helyzet változik meg akkor, amikor Mici néni - azaz Hangay művésznő - úgy dönt, hogy az üresen álló szobáját kiadja egy fiatal, gyermektelen házaspárnak, akikkel eltartási szerződést köt.

A bonyodalmat a kor követelményeinek megfelelően taxira átnyergelt egykori fiákeres megjelenése okozza. Gál Alfréd annak idején gyakran vitte haza éjszakánként a művésznőt, s bár egészen mostanáig titkolta, mindig is szerelmes volt belé. A gáláns és nagyvonalú férfi udvarlásának engedve az egykor ünnepelt szubrett ismét kivirágzik, ám bimbódzó szerelmüket titkolják a környezetük elől, így alakul ki Mici néni két élete. A több szálon is futó történetben a helyszínek megjelenítésére érdekes megoldást alkalmaztak, a színek váltásához forgószínpadot használtak, illetve időnként - főleg egy-egy rövidebb közjáték vagy a kor valamelyik kedvelt dalának eléneklése erejéig - oldalról sínen juttattak be és távolítottak el eszközöket, így a két és fél órás játékidőt mindössze egy szünet szakította meg.

A habkönnyű  darab főbb szerepeit Esztergályos Cecília (Mici néni), Bodrogi Gyula (Gál Alfréd), illetve a fiatal párt alakító Zöld Csaba és Balla Eszter játszotta. Előbbi két választás nemcsak azért bizonyult nagyszerű döntésnek, mert ismertségük okán a színpadra lépésük pillanatában tapsot váltottak ki a közönség soraiból, de pazar alakításukkal is meg tudtak felelni a kiváló elődök, Kiss Manyi és Páger Antal feledhetetlen játékának.

A József Attila Színház darabjában - melynek rendezője Léner Péter volt - különösen Esztergályos Cecília érezhette jól magát, a színésznő olyan átéléssel alakította a kissé bohém szubrettet, hogy a néző már-már elhitte neki, önmagát adja. Szükség is volt erre, ugyanis a remake-ek és a filmek színpadi adaptációja esetében a legnagyobb csapdahelyzetet az eredetivel való összehasonlítás adja. Márpedig a Mici néni két élete a 60-as évtized elejének egyik legkedveltebb magyar filmje volt, amiből olyan slágerek maradtak az utókorra, mint a Tudom, hogy van neki vagy a Most kéne abbahagyni.

A fővárosi teátrumban 2010 decembere óta műsoron lévő retro vígjátékot a lendvai színházteremben a zalai és muravidéki közönség a budapesti közgyűlés ajándékaként láthatta.