Olvasmány: Egy nap

Bár a regény magyar borítója nem éppen csalogató, sőt, egyenesen elhibázott választás volt, ne ez alapján ítéljük meg az olvasmányt.

Barátság vagy szerelem? Mekkora a véletlen szerepe az életünkben? – ezeket a kérdéseket teszi fel a szerző a főhősök által.

A könyv két ember kapcsolatát tárja elénk: Emma és Dexter az egyetemen ismerkednek meg, látszólag nincs bennük semmi hasonló, mégis azonnal megtalálják a közös hangot. Együtt töltenek egy különleges éjszakát, s utána minden évben ugyanazon a napon, július 15-én, találkoznak egymással, hogy megbeszéljék életük folyását, egészen negyvenéves korukig. Nem tévesztik egymást szem elől, részt vesznek egymás életében, de mégsem jönnek rá nagyon sokáig, hogy ez a kapcsolat sokkal többet jelent nekik, mint egyetlen egy napot minden évben.

A könyv két erőssége az életszerűen megírt párbeszédek és az emberi hibákkal is megáldott főszereplők, akiket lehet szeretni és elítélni is. Nincsenek „csöpögősen” megírt jelenetek, se nagy vallomások (ez talán köszönhető annak, hogy a szerző férfi), pedig a regény önmagában véve nagyon is érzelmes, szívhez szóló. De az eredetisége mégsem ebben rejlik, hanem az utolsó ötven oldalban, ahol a regény meglepi az olvasót. Megríkat, s egyben nekünk is szegezi a kérdést: mi vajon helyesen éljük-e az életünket, jó helyen vagyunk-e ott, ahol vagyunk? Jól döntünk nap mint nap?