Mesterségek Ünnepe: zalai kézművesek a budai várban

A zalai kézműveseket tömörítő egyesület évek óta nem mulasztja el, hogy részt vegyen a mesterségek ünnepén. Mint arról beszámoltunk, már a hét közepén útnak indultak. Az előkészületekre szükség is volt, hiszen 15 sátor alatt, komplett kovácsműhellyel, dödöllével várták az érdeklődőket.

E sorok írója pénteken, az ünnep előtti napon vette birtokba a színes kavalkádot, ami szerencsés döntésnek bizonyult, hiszen aznap éppen annyian voltunk, amennyien még kényelmesen nézelődhettünk, kipróbálhattuk a furfangos népi játékokat, kézbe vehettük a szebbnél szebb ékszereket, táskákat, a mindennapi életet segítő egyéb tárgyakat. (Beszámolnék az egyik frappáns megoldásról: a nagy teherbírású műanyag szatyrokra fafogantyút készít egy diósgyőri faragó, hogy világok és anyagok találkozását érje el vele.)


Nos, a prospektus térképe a rondella tövébe jelezte a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet, így az oroszlános udvaron áthaladva, az Országos Széchényi Könyvtár épületét és a Történeti Múzeumot magunk mögött hagyva végre ismerősökre leltünk. A 82 zalai művészt és mestert szervezési munkákkal segítő Skrabut Éva volt egyesületi elnök és Dala Hajnalka titkár számolt be a programról. Lelkesen mesélték, a Tetőtől talpig pályázatra három zalai alkotó, Takács Zsuzsánna és Török Eta valamint Parragi Ágnes nevezett be négy öltözettel. Mint később kiderült, a péntek esti divatbemutatón a hetési viseleteket az elsők között mutathatták be, ami nagy sikernek számít. A Clark Ádám téren rendezett szombati felvonuláson szintén elismerést arattak azzal a - ma már alig fellelhető - hajdani asszonyi fejdísszel mely pacsa névre hallgat, s különlegesen megkötött fehér kendőt jelent.

- Látványos volt, hiszen mindannyian ezt viseltük - mesélte már az élmények összegzésekor Skrabut Éva.

De még visszalépve az időben: pénteken a lokálpatriotizmuson túl más is a zalaiak felé húzott minket, hiszen a kovácsok kalapácsai alól messze hangzó pengő hangok szálltak fel. Ráadásul szakmai találkozóba cseppentünk.


- Szinte minden évben találkozunk itt, megfigyeljük egymás munkáját - mondta Gábor Tibor, aki az erdélyi Gyimesből érkezett, méghozzá a Sepsiszentgyörgy melletti Illyefalváról.

- A faluban még megvan az a Trianon előtti kilométerkő, amelynek a felirata jelzi, Pest 810 kilométerre van, ezt a követ nem engedtük eltüntetni semmilyen rendszernek.

A zalai kovácsok - név szerint Takács István, Csiszár Tibor, Kónya László - végül a gyimesi mesterrel kiegészülve adtak a kedvünkért egy kis megmunkáló zenebonát.


További információk:
● Huszonötödik alkalommal rendezték meg az idén a Mesterségek Ünnepét a budai várban
● Az idei seregszemle témája a „Hagyomány a divatban – viselet másként” mottóval a Tetőtől talpig címet viselte
● A szervezők a Kárpát-medence hagyományos öltözetkultúráját kívánták bemutatni
● Idén nyolcszáz kézműves mester és népi iparművész érkezett a várba
● Díszvendégként a Baltikum országai mutatkoztak be a hazai közönség előtt