Túl a Maszat-hegyen: jövőre a színházban

A Túl a Maszat-hegyen története verses meseregény formájában látta meg a napvilágot még 2003-ban, ám népszerűségének köszönhetően néhány évvel később megszületett a színpadi változat is, melyet remek dallamok, stílusgyakorlatok tesznek teljessé. Kalandos, fordulatos a cselekmény, van benne emberrablás, szöktetés és harc, de áruló és kém is feltűnik a színen, sőt afféle zsiráfmadárról is szó esik: izgalomból tehát nincs hiány. Noha valóban mesés a történet, hiszen a fiú útnak indul, hogy kiszabadítsa, megmentse a fogságból a királylányt, a humoros, szellemes szófordulatok, az irodalmi utalások miatt nem kifejezetten a legifjabbak jelenthetik a célközönséget. A picit idősebbek, vagyis a nagyobbacska iskolások és szüleik számára viszont - bizton állíthatom, a felnőtteknek szóló előadások között szintén helye lenne a produkciónak - mindenképpen jó kikapcsolódást jelent.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Bal József vitte színpadra a művet, méghozzá remek gárdával. A szereposztás telitalálat, minden alakítás külön produkció, melyek persze egységet alkotnak. A színészek lubickolnak a bravúros szövegjátékban, pedig olykor igazán nyelvtörő rímek bonyolítják szerepformálásukat. Sodró a textus, a rímek tűzijátékában csak mosolyogni van ideje a nézőnek, megjegyezni alig-alig tud egy-egy remekbe szabott fordulatot. A befogadást vetítés is könnyíti.

A kalandok és szereplők között maga a Szerző segít eligazodni, egyúttal kulisszatitkokba is beavatja a nézőt: a történetírás kihívásairól beszél. Mihály Péter jó érzékkel és könnyedén vezeti a közönséget, hol valóságból mesébe, hol meséből valóságba: karmesterként vezényli az előadást. Főhőse a labdáját egy pillanatra el nem eresztő futballrajongó, a Barsi Márton alakította laza ifjú, Muhi Andris, aki egy szép napon elindul barátjához, a Bakó Kitti formálta vagány, lázadó, maszatos Maszat Jankához, ám a kirándulás kutatássá alakul, a lány ugyanis eltűnik. A fiatalembernek hol a tisztaságmániás takarítók markából, hol a világot telepacázni akaró pacák fogságából kell kiszabadítania barátját, miközben számtalan különös, fura alakba botlik.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

A Túl a Maszat-hegyen története verses meseregény formájában látta meg a napvilágot még 2003-ban, ám népszerűségének köszönhetően néhány évvel később megszületett a színpadi változat is, melyet remek dallamok, stílusgyakorlatok tesznek teljessé. Kalandos, fordulatos a cselekmény, van benne emberrablás, szöktetés és harc, de áruló és kém is feltűnik a színen, sőt afféle zsiráfmadárról is szó esik: izgalomból tehát nincs hiány. Noha valóban mesés a történet, hiszen a fiú útnak indul, hogy kiszabadítsa, megmentse a fogságból a királylányt, a humoros, szellemes szófordulatok, az irodalmi utalások miatt nem kifejezetten a legifjabbak jelenthetik a célközönséget. A picit idősebbek, vagyis a nagyobbacska iskolások és szüleik számára viszont - bizton állíthatom, a felnőtteknek szóló előadások között szintén helye lenne a produkciónak - mindenképpen jó kikapcsolódást jelent.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Bal József vitte színpadra a művet, méghozzá remek gárdával. A szereposztás telitalálat, minden alakítás külön produkció, melyek persze egységet alkotnak. A színészek lubickolnak a bravúros szövegjátékban, pedig olykor igazán nyelvtörő rímek bonyolítják szerepformálásukat. Sodró a textus, a rímek tűzijátékában csak mosolyogni van ideje a nézőnek, megjegyezni alig-alig tud egy-egy remekbe szabott fordulatot. A befogadást vetítés is könnyíti.

A kalandok és szereplők között maga a Szerző segít eligazodni, egyúttal kulisszatitkokba is beavatja a nézőt: a történetírás kihívásairól beszél. Mihály Péter jó érzékkel és könnyedén vezeti a közönséget, hol valóságból mesébe, hol meséből valóságba: karmesterként vezényli az előadást. Főhőse a labdáját egy pillanatra el nem eresztő futballrajongó, a Barsi Márton alakította laza ifjú, Muhi Andris, aki egy szép napon elindul barátjához, a Bakó Kitti formálta vagány, lázadó, maszatos Maszat Jankához, ám a kirándulás kutatássá alakul, a lány ugyanis eltűnik. A fiatalembernek hol a tisztaságmániás takarítók markából, hol a világot telepacázni akaró pacák fogságából kell kiszabadítania barátját, miközben számtalan különös, fura alakba botlik.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Bal József vitte színpadra a művet, méghozzá remek gárdával. A szereposztás telitalálat, minden alakítás külön produkció, melyek persze egységet alkotnak. A színészek lubickolnak a bravúros szövegjátékban, pedig olykor igazán nyelvtörő rímek bonyolítják szerepformálásukat. Sodró a textus, a rímek tűzijátékában csak mosolyogni van ideje a nézőnek, megjegyezni alig-alig tud egy-egy remekbe szabott fordulatot. A befogadást vetítés is könnyíti.

A kalandok és szereplők között maga a Szerző segít eligazodni, egyúttal kulisszatitkokba is beavatja a nézőt: a történetírás kihívásairól beszél. Mihály Péter jó érzékkel és könnyedén vezeti a közönséget, hol valóságból mesébe, hol meséből valóságba: karmesterként vezényli az előadást. Főhőse a labdáját egy pillanatra el nem eresztő futballrajongó, a Barsi Márton alakította laza ifjú, Muhi Andris, aki egy szép napon elindul barátjához, a Bakó Kitti formálta vagány, lázadó, maszatos Maszat Jankához, ám a kirándulás kutatássá alakul, a lány ugyanis eltűnik. A fiatalembernek hol a tisztaságmániás takarítók markából, hol a világot telepacázni akaró pacák fogságából kell kiszabadítania barátját, miközben számtalan különös, fura alakba botlik.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Bal József vitte színpadra a művet, méghozzá remek gárdával. A szereposztás telitalálat, minden alakítás külön produkció, melyek persze egységet alkotnak. A színészek lubickolnak a bravúros szövegjátékban, pedig olykor igazán nyelvtörő rímek bonyolítják szerepformálásukat. Sodró a textus, a rímek tűzijátékában csak mosolyogni van ideje a nézőnek, megjegyezni alig-alig tud egy-egy remekbe szabott fordulatot. A befogadást vetítés is könnyíti.

A kalandok és szereplők között maga a Szerző segít eligazodni, egyúttal kulisszatitkokba is beavatja a nézőt: a történetírás kihívásairól beszél. Mihály Péter jó érzékkel és könnyedén vezeti a közönséget, hol valóságból mesébe, hol meséből valóságba: karmesterként vezényli az előadást. Főhőse a labdáját egy pillanatra el nem eresztő futballrajongó, a Barsi Márton alakította laza ifjú, Muhi Andris, aki egy szép napon elindul barátjához, a Bakó Kitti formálta vagány, lázadó, maszatos Maszat Jankához, ám a kirándulás kutatássá alakul, a lány ugyanis eltűnik. A fiatalembernek hol a tisztaságmániás takarítók markából, hol a világot telepacázni akaró pacák fogságából kell kiszabadítania barátját, miközben számtalan különös, fura alakba botlik.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

A kalandok és szereplők között maga a Szerző segít eligazodni, egyúttal kulisszatitkokba is beavatja a nézőt: a történetírás kihívásairól beszél. Mihály Péter jó érzékkel és könnyedén vezeti a közönséget, hol valóságból mesébe, hol meséből valóságba: karmesterként vezényli az előadást. Főhőse a labdáját egy pillanatra el nem eresztő futballrajongó, a Barsi Márton alakította laza ifjú, Muhi Andris, aki egy szép napon elindul barátjához, a Bakó Kitti formálta vagány, lázadó, maszatos Maszat Jankához, ám a kirándulás kutatássá alakul, a lány ugyanis eltűnik. A fiatalembernek hol a tisztaságmániás takarítók markából, hol a világot telepacázni akaró pacák fogságából kell kiszabadítania barátját, miközben számtalan különös, fura alakba botlik.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

A kalandok és szereplők között maga a Szerző segít eligazodni, egyúttal kulisszatitkokba is beavatja a nézőt: a történetírás kihívásairól beszél. Mihály Péter jó érzékkel és könnyedén vezeti a közönséget, hol valóságból mesébe, hol meséből valóságba: karmesterként vezényli az előadást. Főhőse a labdáját egy pillanatra el nem eresztő futballrajongó, a Barsi Márton alakította laza ifjú, Muhi Andris, aki egy szép napon elindul barátjához, a Bakó Kitti formálta vagány, lázadó, maszatos Maszat Jankához, ám a kirándulás kutatássá alakul, a lány ugyanis eltűnik. A fiatalembernek hol a tisztaságmániás takarítók markából, hol a világot telepacázni akaró pacák fogságából kell kiszabadítania barátját, miközben számtalan különös, fura alakba botlik.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

Először a Szakály Aurél formálta udvarias, segítőkész, elegáns és az angol humort is felvillantó Náthás Angol Költővel hozza össze a sors, aztán Badarország kapujában Turgenyev, a burgonya - Andics Tibor abszurd, művelt, akadékoskodó, mégis kedvelhető figurája - állja útját. Makula bácsival, az öreg Maszat-hegyi pákásszal is találkozik - Farkas Ignác szelíd motorosra, de Hulk Hogenre is emlékeztet -, idővel feltűnik Szösz néne, akinek bőrébe bújva Ecsedi Erzsébet játszik szerethető, bájos asszonyt, később Kalóz Anyósként vagánykodik. A Büdös Pizsamázó szerepében Urházy Gábor László remekel és nevettet, Bús Piros Vödörként és Paca cárként pedig Bellus Attila. Andrist majdnem eltéríti céljától a csábító, bűbájos Babaarcú Démon, akit Kováts Dóra kelt életre, Katona Kornél pedig tintás Pali kalózként nehezíti útját feleségével együtt, akit Lőrincz Nikol alakít. Tánczos Adriennt a Szerző társaként, Borbálaként ismerhetjük meg, de aztán a mesevilágban is feltűnik, a hidegnek-ridegnek mutatkozó Szeplőtlen Szilviaként láthatjuk viszont. Partvis Attila szerepében Magyar Cecília, Morzsányi Gézáéban Lupaneszku Vivien tűnik fel.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.

Látványos, beszédes a díszlet, ezt Varjasi Zsófi tervezte, kifejezőek és játékosak a jelmezek, melyek Cselényi Nóra nevéhez fűződnek. A koreográfus Stefán Gábor volt.