Állandó pörgésben a kulisszák mögött is

A háttérben, a kulisszák mögött dolgozik, így is sokan ismerik, felismerik. S, hogy ezt miként éli meg?

- Igazából, arra sincs nagyon idő, hogy az ember végigmenjen a városon. Régen, ha összefutottunk az utcán a barátokkal, volt lehetőségünk egy kis beszélgetésre, mostanában egy köszönés, aztán mindenki rohan tovább, dolgozik - utal rá Nagy Ferenc Franci, hogy a mindennapokban ritkán szembesül azzal, hány és hány emberrel kapcsolják össze tevékenységei. - Mindenesetre tény, hogy nagyon sok ismerősöm, barátom van, ami a munkámban is kamatozik, de ez persze korántsem elég, ahogy önmagában a reklám, a propaganda is kevés a sikerhez. Szerencsére az évadban bemutatott produkciók megítélése pozitív, igyekeztünk a közönség igényeinek megfelelni, igényesen szórakoztatni, ami persze nem azt jelenti, hogy kizárólag vígjátékokat játszana a színház. A nézettséget tekintve azt mondhatom, hogy előreléptünk, de kell még egy-két év, hogy a tőlünk ilyen-olyan okból elpártolt nézők is visszatérjenek hozzánk. Rengeteget beszélgetünk a hozzánk betérőkkel, 90 százalékukkal szinte személyes kapcsolatban vagyunk. Sokan használják az Egerszeg-kártyát, ez jó. Tisztában vagyunk vele, hogy a nézőszám alakulásában óriási szerepe van a pénznek és persze annak is, ahogy az emberek a mindennapjaikat élik: a sok stressznek... Éppen ezért mindenkinek csak ajánlani tudom a sportot...

- Mozog is vagy csak szurkolóként vesz részt az eseményeken?

- A sport az életem része, energiát ad a hétköznapi nehézségek leküzdéséhez... Focizom, igaz, nem versenyszerűen, de hetente kétszer, baráti tárasággal. Emellett pedig fitneszterembe járok. Hetente tehát négyszer-ötször egy-másfél órát töltök mozgással. Szurkolok is, és bár olyankor természetesen a mérkőzésre koncentrálunk elsősorban, a ZTE FC marketingesével sokat beszélgetünk arról, hogy lehetne a nézőket becsalogatni előadásra, meccsre, hiszen nem mindig elég a jó teljesítmény: a focicsapat is az élbolyban van, olykor mégis megesik, hogy kevesen ülnek a lelátókon. Igaz, amíg sokan 70-80 ezer forintot keresnek havonta, addig sajnos ezek a rendezvénynek luxusnak számítanak. A teátrum számára egyébként nagy segítséget jelentenek a művelődési házak munkatársai és azok a pedagógusok, akik maguk is fontosnak találják a színházi előadásokat, akik energiát, időt szánnak rá, hogy kimozdítsák otthonról az embereket. Sok a vidéki nézőnk, rájuk az utazás is plusz terhet ró.

Akárhova is megy, Nagy Ferenc fülébe jut, kinek mi a véleménye a teátrumban látott előadásokról. Reméli, hogy a szlogen, miszerint, "ha tele van a színház, akkor jók az előadások, ha nincs tele, akkor rossz a szervezés", nem igaz.

- Szerencsére egyre több jó véleményt hallok és remek érzés, noha természetesen a színház a színészről és a közönségről szól, és minden színházban dolgozónak ezt kell szem előtt tartania - összegez.

Idén már csak egy előadás, egy operett premierje várat magára, a Mágnás Miskát április 15-én mutatják be, de a Túl a Maszat-hegyen című mesejáték is közönség elé kerül, igaz, ebben a szezonban csak egyetlen alkalommal, a gyereknap apropóján várják a családokat, aztán majd a jövő szezonban tűzik műsorra. Hamarosan egyébként elkészül a következő szezon műsorterve is, néhány nap múlva fellebben a fátyol...

Az állandó "pörgés" nemcsak fizikai fittséget feltételez, de nyugodt családi hátteret is.

- Van egy lányom, aki a Zrínyi-gimnáziumba jár és egy fiam, aki most készül középiskolába. A kevés szabadidőmet velük töltöm. Fiammal sokszor együtt sportolunk, fontos, hogy a gyereknek példát mutasson a szülő. Lányom táncolt, de nála most a tanulásé a főszerep, komoly tervei vannak. A fotózás a hobbija, egy ifjúsági lapban jelennek meg képei, illetve szerepelt már cikke a Zalai Hírlap Séta-oldalán is. Mindketten bérletesek, szeretik az előadásokat, de a színpad nem vonzza egyiküket sem.