A kedvenc könyveim - Ha valaki rákap az ízére...

Minderről, illetve a Pannon Lapok Társasága A kedvenc könyveim című sorozatáról a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium 12.-es magyar nyelv és irodalom fakultációs diákjaival beszélgettünk.

-Átnézve A kedvenc könyveim kínálatát, azt látom, hogy egytől egyig olyan művekről van szó, melyek hozzátartoznak az általános műveltséghez - jegyezte meg Knausz Ágnes magyartanár, a fakultáció vezetője. - Tanórán vagy fakultáción foglalkozunk a szerzőkkel, Victor Hugóval, Stendhallal, Maupassant- nal. S mindannyian olvastuk Dickenstől a Twist Olivert...

Csejtei Dóra mindig az újdonság felett érzett örömmel vesz a kezébe könyvet. Az ifjú hölgy úgy véli: ha egyszer valaki rákap az olvasás ízére, soha nem tudja abbahagyni. Társa, Bányai Márk szerint e kedvelt hobbinak már az ő korosztályukban is határt szab az idő - a kedvet pedig elveszi az irodalom előtt álló jelző: kötelező.

- Van jó pár diáktársam, aki egyébként szívesen olvas, de amikor át kell rágnia magát egy neki nem tetsző könyvön, elmegy a kedve az egésztől - magyarázta. - Ez szerintem alapvető hatással van a későbbi olvasási szokásokra.

E tekintetben csoporttársát, Tóth Annamáriát Szabó Magda Abigél című regénye bűvölte el. Azóta egyszerűen nem tud lemondani az olvasás édes pillanatairól...

A romantikára vágyó ifjú hölgyek sorozatunkban is találtak kedvükre való könyveket. Kérdésemre rögtön sorolták a szívüknek fontos műveket. Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame, Charlotte Brontë: Jane Eyre és Jane Austen: Értelem és érzelem.

- Már kisgyermekként is mély nyomot hagyott bennem A párizsi Notre-Dame rajzfilmváltozata, úgy vélem, ez hozzájárult ahhoz, hogy később írott változatban is örömmel vettem kézbe - bocsátotta előre Dömötör Nikolett. - Megfogott a középkori Párizs hangulata, ami a közhiedelemmel ellentétben nem is volt annyira sötét.

Más. Egyes nézetek szerint az irodalomban sincs új a Nap alatt: vannak bizonyos alaptörténetek, személyiségek, s az írók csak ezeket variálják, más és más „koktélt” keverve az alapanyagokból. Joggal vetődik fel a kérdés, vajon az ifjúságból nem tör-e elő néha a déja vu zavarba ejtő érzése? –

-Dehogynem, ám számtalan variáció létezik, s ha valami új dolog születik, és nem plágiumról van szó, nincs ezzel semmi gond - vélekedett Lelner Zsófia.

A fiatalok azt is megállapították: jó, hogy a Pannon Lapok Társasága sorozata mindannyiunk által ismert, kedvelt szerzők arcélét villantja fel, kedvet csinálva esetleg az egész életműhöz. Ami talán még a folyton rohanó felnőttek számára is tartogathat izgalmakat. 

 A kedvenc könyveim rovat - Klikk ide!