Kevesebben jutnak egyetemre, főiskolára

- Szerintem a  felvételivel kapcsolatosan bizonyos szigorítások indokoltak, hiszen jelenleg  gyenge közepes középiskolai  teljesítménnyel be lehet jutni a felsőoktatásba - mondta érdeklődésünkre  Dr. Dublecz Károly a Pannon Egyetem  keszthelyi Georgikon Kar dékánja. - Ha  mindenhol két  emeltszintű érettségihez kötik a felvételt,  akkor nem lesznek kiugró különbségek, tehát kiegyensúlyozódik a rendszer - hangsúlyozta  Dublecz Károly. - A minőséget célzó pozitív elmozdulásnak tartja azt is, hogy a megszerezhető pontok ötven százalékát el kell érni ahhoz, hogy valaki bejusson a rendszerbe. 

- Lehet, emiatt csökken a jelentkezők száma...

- Igen, lehet, hogy ezzel fog járni, ám ha az egész koncepciót együttesen nézzük, akkor látható, hogy a finanszírozási rendszer sokkal megnyugtatóbb lesz.

Dublecz Károly hangsúlyozta:  a tervezett 70 százalék alap-, és a 30 százalék normatív képzési finanszírozási rész  azt jelenti, hogy nem a minél több hallgató felvételében lesznek érdekeltek az intézmények.

 Ezáltal elmozdulhatnak abba az irányba, ami hosszú időn át jellemezte a felsőoktatást: csak az oda való diákok üljenek az iskolapadba. A dékán úgy érzi, egyelőre a fejkvóta miatt hatalmas létszámmal működő egyetemek számára is  irreálisnak tűnik a 25 hallgatóra tervezett egy oktató limitálása, ám a minőség érdekében pozitívnak tartja a hallgatói létszám ilyetén definiálását.

- Egyetértek a törvénytervezet bevezetőjében megfogalmazottakkal, miszerint a felsőoktatás ne elsősorban profitszerző szolgáltatás legyen, hanem a köz érdekében kifejtett közszolgálat, szoros összhangban a közoktatással és a társadalmi igényekkel  hangsúlyozta. S minthogy a tervezet górcső alá veszi a bolognai rendszert is, úgy vélte, ahol indokolt, ott ismét meg kell teremteni az osztatlan képzés feltételeit.

- Ez nem a régi rendszer visszaépítését jelenti, hanem a kettő párhuzamos működését. Erre már volt példa az agrárterületen, ahol tavaly az erdőmérnök-képzés lett ismét ötéves. Ugyanez folyamatban van az agrármérnök képzésnél is, meghagyva, mintegy választási lehetőségként a BSc szakokat is  - mondta Dublecz Károly.

A korábban felvetett vizsgaszámok korlátozásáról dr. Dublecz Károly úgy érzi, a kérdés nem tartozik a felsőoktatási törvény hatálya alá. Szerinte  az intézményi autonómia jegyében meg kell hagyni az egyetemek, főiskolák számára azt a lehetőséget, hogy maguk alakítsák vizsgaszabályaikat.

A két emeltszintű érettségivel kapcsolatban megkérdeztük az egerszegi Apáczai ÁMK igazgatóját, Bogdán Mariannt.

- A színvonal emelésével egyet lehet érteni, ám bevezetése előtt át kell tekinteni a nemzeti alaptantervet, hogy tudjuk, mik a tartalmi elvárások. Jelenleg gimnáziumi tanulóink egyharmada jelentkezik továbbtanulásra, de a két emeltszintű tárgy előírásával még kevesebben jutnak el egyetemre, főiskolára. Ahhoz ugyanis sokkal több felkészülésre lenne szükség, amihez nem áll az intézmények rendelkezésére plusz óraszám.

OLDALTÖRÉS: HÖOK: a vizsgák számát is tartalmazza az új felsőoktatási törvény!

HÖOK: a vizsgák számát is tartalmazza az új felsőoktatási törvény!

A vizsgák számát is tartalmazza az új felsőoktatási törvény; ha ez nem történik meg, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nyílt levelet ír a  miniszterelnöknek - mondta Körösparti Péter HÖOK-elnök hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A HÖOK meglátása szerint ugyanis a vizsgaalkalmak számának drasztikus korlátozása nem a minőség fokmérője. Ugyanakkor a HÖOK nem gondolja, hogy korlátlan számú vizsgaalkalmakat kell biztosítani, de a tervezett négy-öt alkalom utáni "kicsapást" indokolatlanul súlyosnak tartja.   
Ugyanígy nyílt levelet írnak Orbán Viktornak, ha december 10-éig, az egyeztetés határidejéig a koncepcióba nem kerül bele az, hogy a hallgatók megkapják az egyetértési jogot ahhoz, hogy beleszólhassanak az egyetemek és főiskolák tanulmányi és vizsgaszabályzataiba.
   
A tanulmányi és vizsgaszabályzatban ugyanis a hallgatók tanulmányi és vizsgarendjével kapcsolatos alapvető kérdéseket szabályozzák, mint például azt, hogy adott vizsgaidőszakban egy tantárgyból hány vizsgaalkalmat kell biztosítani. A hallgató - státuszából adódóan - alapvetően kiszolgáltatott az oktatónak, ezért e két szabályzatban foglalt kérdések kapcsán nem elégséges a véleményezési jog. Mivel a hallgatónak is érdeke, hogy erős és piacképes diplomához jusson, hibás azt feltételezni, hogy a hallgatói képviselet a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt minőségi követelmények indokolatlan lazítására törekedne.

A HÖOK nem enged abból sem, hogy a hallgatók szenátusi képviseletének arányát a koncepcióban szereplő 15 százalékban állapítsák meg. Véleményük szerint a jelenlegi, azaz 25 és 33 százalék közötti arány megfelelő ebben a tekintetben.
   
A HÖOK elnöke közölte: november 30-áig elküldik a koncepcióval foglalkozó államtitkárságnak észrevételeiket. Egyúttal nehezményezte, hogy az augusztusi piliscsabai, az oktatási államtitkársággal folytatott megbeszélésükhöz képest számos ponton megváltozott a koncepció. Mint mondta, szeretnék tudni, hogy "ki az, aki az augusztusihoz képest átdolgozta azt", mert ha ő is ott volt Piliscsabán, akkor hiteltelenné vált, és nem szabad, hogy tovább dolgozzon ezen a feladaton.
A HÖOK úgy látja, kidolgozatlan a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) közötti viszony tisztázása. Véleményük az, hogy a MAB és az FTT egyaránt hangsúlyos szerepet kell hogy betöltsön a felsőoktatás akkreditálása és minőségellenőrzése terén.
 
A felsőoktatás finanszírozásának átalakítása azt feltételezi, hogy az intézmények képzési profilját is át kell alakítani. Ha ugyanis bázisalapúvá válik a finanszírozás, akkor az intézmények kevesebb hallgatói létszámmal is tudnak működni, ez viszont megalapozza azt a kritikát, miszerint túl sok felsőoktatási intézmény működik az országban.

Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke (január 1-jétől a HÖOK megválasztott elnöke) azt mondta: a HÖOK weboldalán és egy facebook oldalon is közzéteszik észrevételeiket, szakmai anyagaikat az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban.
Helyesnek nevezte, hogy legyen emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény a felsőoktatásba való bekerüléshez, de azt az egyes intézményeknek kellene eldönteniük, hogy egy vagy két emelt szintű vizsgát írnak elő.
  
 A felsőoktatás problémájának nevezte a nyelvvizsgakérdést, melynek megoldása azonban nem csak a felsőoktatás feladata kellene hogy legyen. A nyelvoktatást már gyermekkorban el kell kezdeni olyan pedagógiai eszközökkel, amelyek az érettségi megszerzésekor akár több idegen nyelvből használható és nem csupán lexikális nyelvtudást adnak. Szükségesnek tartotta egy nemzeti oktatási stratégia megalkotását, amely évtizedekre szólóan meghatározza - az alapoktól kezdve a középoktatáson át a felsőoktatásig - az elérendő célokat és a teljesítendő követelményrendszert, "ezzel állítva az oktatást a nemzeti érdekek szolgálatába".
   
Nagy Dávid rámutatott: azt is kezdeményezik, hogy a felsőoktatás tanárai bérfejlesztésben részesüljenek, illetve a hallgatók legjobban teljesítő 15 százaléka kiemelt ösztöndíjat kapjon.
   
A HÖOK alelnöke üdvözlendőnek mondta, hogy a felsőoktatási koncepció törekszik a minőségi szint emelésére, ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a 25 hallgató/minősített oktató létszámot minden képzési területre vonatkoztassák. Ezt az irányszámot a gyakorlatorientált képzéseknél helyeselte, de az elméleti képzéseknél "túl alacsony korlátnak" ítélte meg.
   
A HÖOK elutasítja, hogy ne legyen szavazati joga a szenátusban a hallgatók képviselőinek, mert a hallgatóknak joga van beleszólni például abba, hogy ki legyen egy-egy egyetem rektora.

Álláspontunk szerint a hallgatói önkormányzat egyik feladata, hogy az egyetemen tanuló leendő fiatal értelmiséget a saját önkormányzatának megszervezésével és működtetésével, valamint azon keresztül az egyetemi döntéshozatalban való részvétellel felelősségteljes gondolkodásra és cselekvésre ösztönözze - hangoztatta.
   
A koncepció nem szól elég részletesen a tehetséggondozási kérdésekről sem - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Az LMP üdvözli a társadalmi vitát, s reméli: nem csak látszatkonzultáció lesz belőle

Az LMP üdvözli a társadalmi vitát, s reméli: nem csak látszatkonzultáció lesz belőle

A Lehet Más a Politika (LMP) üdvözli, hogy társadalmi vita kezdődik a felsőoktatási törvény koncepciójáról, s azt reméli, hogy a kormány nem látszatkonzultációkra készül - közölte Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője szombaton az MTI-vel.

 Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke közleményében azt írta, a felsőoktatás rendszerváltás után lezajlott demokratizálódása viszonylag széles rétegek előtt nyitotta meg a társadalmi felemelkedés lehetőségét, és "a társadalmi mobilitás amúgy is szűk csatornáinak tehát nem szabad tovább szűkülniük". 
Mint írta, csak egyetérteni lehet azzal a kormányzati szándékkal, hogy a felsőoktatás minden területén - oktatás, kutatás, intézményi irányítás - kiemelt szerepet kapjon a minőség. "Arról kell szólnia a törvénykoncepció vitájának, hogy a társadalmi mobilitás lehetősége és a minőség követelménye hogyan egyeztethető össze" - szögezte le.
Megjegyezte: komoly dilemmák sora vár feloldásra, például a hallgatói önkormányzatok jogait semmi szín alatt nem szabad csorbítani, ugyanakkor biztosítani kell a hallgatói önkormányzatok eddiginél nagyobb átláthatóságát és a tényleges hallgatói részvételt.
Az LMP nyomatékosan kéri, hogy vegyék komolyan a hallgatók közösségének eddig megfogalmazott aggályait és a vitában megfogalmazandó javaslatait, "és ne az legyen a konzultáció vége, hogy az igazán kényes kérdéseket miniszteri rendelet szabályozza csupán".
   
A politikus közölte: a féléves társadalmi egyeztetés során az LMP is be fogja mutatni részletes javaslatait arról, hogy "miképpen ötvözhető a hatékonyság követelménye, a részvétel elve és az igazságosság, a társadalmi mobilitás növelésének szándéka".
   
A politikus pénteken az MTI-nek nyilatkozva arról is beszélt: ahhoz, hogy el lehessen várni azt, hogy a valóban felhígult felsőoktatási keretrendszerből egy valós tudással bíró, abszolút piacképes ember kerüljön ki, először a közoktatást kell megreformálni.
   
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán jelentette be, hogy elkészült az új felsőoktatási törvény vitaanyaga, az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.
   
Közölte: az új törvény megalkotásának célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása, valamint az intézményrendszer gazdaságos működtetése, és hozzátette, értékalapú új felsőoktatási rendszert szeretnének kialakítani. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé.
   
Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatási törvény koncepciója minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, és nem szolgálja a felsőoktatás ügyét. A szocialista képviselő szerint a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza.
   
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) is reagált a vitairatra, és közölte: a felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani, és azokat kell lecserélni, akik felelősek a felsőoktatás színvonalának csökkentéséért, és nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) pedig - ahogy azt Szendrő Péter, a szerveződés elnöke elmondta - szeretné elérni, hogy a tudományos diákköri mozgalom megfelelő súllyal szerepeljen a felsőoktatási törvényben.
   
Az Index hírportál pénteken azt írta, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a X. Országos Neveléstudományi Konferencián "többször is érzékeltette, hogy nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár által képviselt irányzattal, de nincs ráhatása a KDNP-s irányvonalra". A portál szerint a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter "csak reménykedni tud, hogy puszta revansvágyból a következő időszakban nem fogják tönkretenni azt, amit az elmúlt években eredményként könyvelhetett el a hazai oktatásügy".
   
Az Index szerint Pokorni a konferencia megnyitóján mondott beszédében kiemelte, hogy véleménye szerint a felsőoktatás bolognai rendszerét mindenképp meg kell tartani, mert nincs alternatívája. (A vitairat bemutatásakor Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár azt mondta, rábíznák az oktatásban érdekeltekre, hogy döntsék el, mi szolgálja inkább az eredeti bolognai folyamat megvalósulását, és lehetőséget kívánnak adni arra, hogy ott, ahol azt látják jobb megoldásnak, akár az egyciklusú képzésre is visszatérjenek.)

OLDALTÖRÉS: Az LMP a felsőoktatási törvényről: előbb a közoktatást kellene megreformálni

Az LMP a felsőoktatási törvényről: előbb a közoktatást kellene megreformálni

Az LMP a felsőoktatási törvényről: előbb a közoktatást kellene megreformálni

Az LMP a felsőoktatási törvényről: előbb a közoktatást kellene megreformálni

 A felsőoktatás helyett előbb a közoktatást kellene megreformálni - mondta Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke pénteken az MTI-nek.

 A politikus a felsőoktatási törvény vitaanyagával - amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra - kapcsolatban elmondta: ahhoz, hogy el lehessen várni azt, hogy a valóban felhígult felsőoktatási keretrendszerből egy valós tudással bíró, abszolút piacképes ember kerüljön ki, először a közoktatást kell megreformálni.
Mint rámutatott: az emeltszintű érettségit tevő diákok nagyon sokszor csak magántanárral képesek elérni azt a tudásszintet, ami a vizsgához szükséges, ezért is fontos a közoktatás áttekintése.
Mint hozzáfűzte: csak örülni tudnak annak, hogy a felsőoktatási törvény koncepciójáról elkezdődött egy társadalmi vita és abban bíznak, hogy a kormány érdemi és nem csak látszat konzultációra készül a témában.
   
A pártnak komoly aggodalmai vannak azzal kapcsolatban azonban, hogy az új szabályozás gyengíti majd a társadalmi mobilitást, ugyanakkor egyet értenek azzal a kormányzati szándékkel, hogy a minőségi oktatás és a minőségi tudás fontos szerephez jusson.
Tehát azt az egyensúlyt kell majd megtalálni, hogy a minőségi oktatás és az ehhez való hozzáférés, illetve a társadalmi mobilitás egyensúlyban legyen - vélte Osztolykán Ágnes.
 Az LMP kiáll amellett, hogy a hallgatói önkormányzatok jogait semmi szín alatt nem szabad csorbítani, viszont biztosítani kell az eddiginél nagyobb átláthatóságot és a tényleges hallgatói részvételt - tette hozzá.
Az oktatási államtitkárság csütörtökön hozta nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény vitaanyagát; az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna meg a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele. Az észrevételeket az anyaghoz december 10-ig várják.

OLDALTÖRÉS: Szülők egyesülete: nem a hallgatókat kell sértegetni

Szülők egyesülete: nem a hallgatókat kell sértegetni

Szülők egyesülete: nem a hallgatókat kell sértegetni

Szülők egyesülete: nem a hallgatókat kell sértegetni

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem tanulnak, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket kell lecserélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát.

Az egyesület pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani. Azokat kell lecserélni, akik felelősek a felsőoktatás színvonalának csökkentéséért, és nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra.
Álláspontjuk szerint a felsőoktatási törvény módosításának egyes rendelkezéseit csak felmenő rendszerben lehet bevezetni, ezért az egyeztetéseket ki kell terjeszteni az érettségi előtt álló tanulókra és az általános iskola nyolcadik évfolyamának befejezése után iskolaváltó diákokra és szüleikre is.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az új felvételi rendszerre való átálláshoz megfelelő időt kell biztosítani a közoktatásban tanulók és szüleik részére, hogy megismerhessék, megértsék az új rendszerre történő átállást. Az általános iskolát befejező és a középiskolába jelentkező tanulóknak, már a jelentkezéskor tudni kell, ezért legalább öt évvel korábban nyilvánosságra kell hozni a felsőoktatási intézmények által követelt érettségi vizsgatárgyakat.
 Az egyesület kitért arra is, hogy szerintük indokolatlan a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetése, mert az lehetőséget ad a korrupcióra.
Az MSZOE azt írta, a szülői felelősség és a nagymértékű szülői finanszírozás miatt a szülők képviselőinek jelen kellene lennie a felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó testületében legalább 5 százalékos arányban.
   
Az oktatási államtitkárság csütörtökön hozta nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény vitaanyagát; az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.