Mint a madarak: fogorvos, ecsettel (több fotóval)

- Falusi gyerek voltam, a növények, virágok mindig ott voltak körülöttem - fűzi magyarázatként a virágözönhöz Zsiga Erzsébet, aki Salomváron látta meg a napvilágot. Máig élő kapcsolatot ápol szülőfalujával, egyik fő szervezője volt az elszármazottak találkozójának, mely alkalomra verset is írt. Ami szintén nem meglepő, hiszen élete valamennyi fontos eseménye megihleti.

ISKOLÁK

A falatnyi műteremben kiderül, tájak, szimbolikus üzenetű témák, portrék szintén ecsetjére kívánkoznak. A festőállványon egy borosgazdát ábrázoló kép.

– Édesapámra emlékezem e festménnyel, agronómus volt, 12 éves koromtól nyaranta az ő keze alatt dolgoztam Pusztaapátiban. A vízhordástól a kapáláson, marokszedésen át a lovakkal való munkáig mindenben részem volt, még a kombájnt is vezettem. Kemény ember volt, szigorúan szabta a regulát. Ki is csúszik néha a számon, ha önuralma vesztett fiatalt látok, no, őt is édesapám iskolájába kellett volna beadni.

Erzsébet nem csak édesapja iskoláját vette komolyan. Kitűnően tanult, s miközben hajnalonta vonattal zötykölődött Zalaegerszegre, a Zrínyi-gimnáziumba, társait is szívesen „korrepetálta” a széngáz szagú diákkocsiban. Mint meséli, külön oldalon ültek a fiúk és a lányok, s az olai állomásra érve kettesével vonultak a gimnáziumba. Ahol egyébként neki az volt az első dolga, hogy megrakja a tüzet az osztály cserépkályhájában. Mindehhez hajnali fél ötkor kellett kelnie, viszont a vonatablakból láthatta, amint a napfelkelte végigsimít a zöldártól elöntött kávási mezőn. Ma egyik festményén köszön vissza ez az élmény. 

PÁLYA

Négyen voltak testvérek, de a legkisebbet, Zoltánt elragadta egy betegség. Ő akkor, az Ady-szemű kisfiú sorvadását, és édesanyja letaglózó fájdalmát látva határozta el végleg, hogy orvos lesz. Egyetem előtt öt évig gyógyszertárban dogozott, gyűjtötte a pénzt, hogy önerőből valósítsa meg célját. Az orvosin végig kitűnő volt, summa cum laude minősítéssel végzett. Répcelak, Gellénháza, majd Zalaegerszeg következett, ahol a honvédségnél lett megbecsült fogorvos. Időközben párt is választott, akinek máig hálás a kitartó támogatásért.

Újabb tragédia érte, elveszítettek egy kislányt. De aztán megérkezett Zsóka.

– Talán a csapások olyan mélységeket nyitnak meg az emberben, amelyeket a hétköznapok nem hoznának felszínre – tűnődik el. Így lehet, hiszen Erzsébetből egyszerre sugárzik keménység és érzékenység, fegyelmezett racionalitás és álmodozó líra.
A munkáját olyannyira komolyan veszi, hogy ha közeleg a rendelési idő, férje szerint megjelennek rajta az „Overdose-szindróma” jelei.

– Találó, hiszen olyankor valóban ugrásra készen állok, koncentrálok, akárcsak egy versenyló a rajt előtt – derül a kedves párhuzamon. Hobbija lett az építkezés, valami hajtja, hogy mindig újba kezdjen. A betonkeverő zörgése számára csodálatos, munkára hívó hang... Egerszegen családi házat, Vorhotán tanyát emeltek, utóbbi köré 250 tuját ültettek férjével.

Festeni akkor kezdett, amikor – ma már az ügyészségen dolgozó – lányuk elkerült a jogi egyetemre. Azonnal talált valamit, amivel leköthette felszabaduló energiáit. Legfrissebb munkái Vincent van Gogh másolatok, asztalán ott örvénylik a Csillagos ég, valamint a Varjak a búzamező felett című alkotás hű mása. Ismeretterjesztő céllal festi, az orvosi váróban kerülnek falra. Mindhárom unokájának naplót vezet, amit 18 évesen vehet majd át a most negyedikes Zalán, a harmadikas Valér és a másfél éves Szofi.

- Ha úgy gondolják, folytathatják... – simítja végig a kis könyvecskéket. Megnézzük a Szofi keresztelőjén készült fotókat is, a kislány habos kalapban, hímzett, fodros szélű ruhácskában, s ugyanolyan kiscipőben feszít. Minden ruhadarab a nagymama munkája. Ahogy a nagy precizitással készült fehérhímzéses terítők is. De kötésben sem kezdő. Nagy lelkesedéssel meséli, hogy nemrégiben rendhagyó rajzórát tarthatott Zalán osztályában, a Mindszenty- iskolában. Pünkösd közeledtével csendéletet festett az osztály, persze pünkösdi rózsát. A fotókon látom, hogy ő maga is ilyen mintás kötényt viselt...

– Természetesen erre az alkalomra varrtam – mondja magától értetődően.

MENTALITÁS

Kerámia plakettek kerülnek elő, amelyeket szakmai kongresszusokhoz készített kis emléknek, máskor meg ajándékba tréfás linómetszetet, amelyen a torreádor legyőzi a fogszuvasodást jelképező bikát. Mindenhez hozzátesz valamit magából, lendülete kifogyhatatlannak tűnik.

– Próbáljunk olyanok lenni, mint a madarak – néz rám. – Ha kivágják alóluk a fát, nem hullanak a földre. Szárnyra kapnak, s keresnek helyette egy másikat.

KÉT TÁRLATON IS LÁTHATÓK MUNKÁI 
 A Hévízen járók október 2-ig testközelből is megismerhetik Zsiga Erzsébet festményeit, ugyanis 35 képből álló kollekciója látható a hévízi múzeumban. Családi kötődés fűzi a fürdővároshoz, férje onnan származik. Festészeti vértezetét is ott csiszolgatja, mégpedig Lichtenwaller Zoltán festőművész kurzusán. E napokban Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban ugyancsak találkozhatunk képeivel, mégpedig a Képző- és Iparművészeti Társaság A víz varázsa című tárlatán.