2009.10.21. 02:28
A dédszüleink derűjével
A Deák-évforduló alkalmával jelent meg újra Deák Jenő Göcseji históriák című 1899-ben napvilágot látott anekdotakötete.
- Régóta tudtam a könyv létezéséről, a történelmi Magyarország teljes területén köröztettem, míg végül az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Monok István bocsátotta rendelkezésemre - mondta a vállalkozás motorja, dr. Szinku Mihály zalatárnoki állatorvos, aki a Zalatárnoki Faluvédő Egyesülettel karöltve a harmadik könyvet adta a lokálpatrióta olvasók kezébe. - Nekem, mint Kelet-Magyarországról származónak, különösen érdekesek a Deák Ferenccel rokonságban álló fővárosi tanítónak az anekdotái, hiszen az itteni tájnyelvet, az itteni emberek XIX. századi humoros adomáit szedte csokorba.
A tornatanárként és fiúiskolai igazgatóként is működött szerző, Deák Jenő (Zalatárnok, 1868 - Budapest, 1937) több kötetet jegyez, írt tankönyvet, fordított Mozart-operát, a szóban forgó könyvét pedig a kor két neves rajzolója, Jankó János és Cserépy Árpád illusztrálta.
A zalatárnoki faluvédők közeli tervei között szerepela 2008-ban megszűnt iskola emléktáblájának avatása.
Most pedig adjuk át a szót a kötetet és a korszakot mélta-tó irodalomtörténésznek, Németh Józsefnek:
A 19. század második felében vált irodalmunk kedvelt műfajává az adoma. A vidám históriák sajátos újságtípust is kialakítottak, az élclapot. Kiváltképpen népszerű volt a Garabonciás diák, a Borsszem Jankó, az Üstö-kös. Utóbbit 22 éven keresz-tül Jókai szerkesztette. Az anekdota nemcsak az ő, hanem Mikszáth életművét is gazdagította.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
Most pedig adjuk át a szót a kötetet és a korszakot mélta-tó irodalomtörténésznek, Németh Józsefnek:
A 19. század második felében vált irodalmunk kedvelt műfajává az adoma. A vidám históriák sajátos újságtípust is kialakítottak, az élclapot. Kiváltképpen népszerű volt a Garabonciás diák, a Borsszem Jankó, az Üstö-kös. Utóbbit 22 éven keresz-tül Jókai szerkesztette. Az anekdota nemcsak az ő, hanem Mikszáth életművét is gazdagította.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
Most pedig adjuk át a szót a kötetet és a korszakot mélta-tó irodalomtörténésznek, Németh Józsefnek:
A 19. század második felében vált irodalmunk kedvelt műfajává az adoma. A vidám históriák sajátos újságtípust is kialakítottak, az élclapot. Kiváltképpen népszerű volt a Garabonciás diák, a Borsszem Jankó, az Üstö-kös. Utóbbit 22 éven keresz-tül Jókai szerkesztette. Az anekdota nemcsak az ő, hanem Mikszáth életművét is gazdagította.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
A 19. század második felében vált irodalmunk kedvelt műfajává az adoma. A vidám históriák sajátos újságtípust is kialakítottak, az élclapot. Kiváltképpen népszerű volt a Garabonciás diák, a Borsszem Jankó, az Üstö-kös. Utóbbit 22 éven keresz-tül Jókai szerkesztette. Az anekdota nemcsak az ő, hanem Mikszáth életművét is gazdagította.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
A 19. század második felében vált irodalmunk kedvelt műfajává az adoma. A vidám históriák sajátos újságtípust is kialakítottak, az élclapot. Kiváltképpen népszerű volt a Garabonciás diák, a Borsszem Jankó, az Üstö-kös. Utóbbit 22 éven keresz-tül Jókai szerkesztette. Az anekdota nemcsak az ő, hanem Mikszáth életművét is gazdagította.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
A műfaj célja kizárólag a szórakoztatás volt, nem csoda, hogy kevés terméke vált maradandóvá. Annak ellenére, hogy olykor-olykor tehetséges írók is próbálkoztak vele. Gárdonyi példája a legismertebb: 1892-ben a Magyar Hírlapban kezdte közölni, majd 1895-ben könyv alakban is kiadta a Göre Gábor falusi bíróval történt eseteket.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
E divat egyik szülöttje Deák Jenő négy évvel későbbi kötete, a Göcseji históriák is. A jelző nem egészen szabatos, noha Oroklán, Válicka, Vakola, Lickó, Zalaegerszeg neve is előfordul a szövegben. 14 rövid elbeszélést olvashatunk, csak egy részük falusi történet. A humor egyik forrása az uraság, Rittenessig Bódog furcsa nevén, kacifántos kiejtésén kívül a falusi emberek fonetikusan írt, nyelvjárásra emlékeztető beszédmódja. Utóbbi alkalmasint hiteles is, hiszen a fővárosban tanítóként élő szerző Zalatárnokon született. Nagyapja Deák Ferenc unokatestvére, János volt.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.
E kapcsolat késztette dr. Szinku Mihályt arra, hogy életrajzi bevezetővel ellátva hasonmás kiadásban közzétegye a 110 esztendős gyűjteményt. Köszönet illeti őt is, támogatóit is.