Kultúra

2008.10.27. 03:29

Szűz terepen alkothatnak

<b>Kiskutas</b> - József Attilát idézte meg <em>Jordán Tamás</em>, aki a Szabad ötletek jegyzéke - két ülésben című előadással érkezett a községbe a minap. A művész ideje nagy részét most már a szomszédos megyében tölti, hiszen szombathelyi lakos lett.

Péter Gyöngyi

Jordán Tamás József Attila önéletrajzi szövegével, a már Gyömrői Edit kezelése alatt álló költő olykor zavarba ejtő pszichoanalitikus önvallomásával lépett közönség elé Kiskutason, a nemrégiben megrendezett színházi napokon. A versekkel is kiegészített bensőséges, asszociációs feljegyzéseket szinte suttogva, kántálva adta át a nézőknek.

A művészt látogatása apropóján beszélgetésre kértük.

- Egerváron, a várszínházban sokszor jártam, most viszont csak annyit tudtam, hogy egy zalai kistelepülésre várnak. A Pinceszínházban műsoron van ez az önálló est, ez tulajdonképpen életben tartja, de megesik, hogy hónapok telnek el két előadás között. Ritkán adódik tehát ilyen alkalom, nagy örömmel jöttem - említette a művész.

- Hol tartanak a munkában a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapítói?

- Van egy ideiglenes helyünk, a HEMO, a Honvédségi Művelődési Otthon, de a város szeretne felépíteni a Március 15. téren egy végleges színházat. Mindenesetre megvan a társulat, próbálunk, januárban kezdünk játszani.

- Mikor tartják az első bemutatót? Eredetileg ez év december 31-re tervezték.

- Az első előadás nagyon próbaigényes, sokat kell dolgoznunk rajta. Az már márciusban, a szerződtetéseknél kiderült, hogy mindenképpen olyan művet kell játszanunk, melyben mindenki, a társulat mind a tizennyolc színésze feladatot kap. Ilyen dráma viszont nincs. Elhatároztuk, hogy saját darabbal készülünk, ebben Egressy Zoltán segít nekünk. A produkció címe Szombathely irányítószáma, vagyis 9700, ami jelzi, hogy a történet a vasi megyeszékhelyről szól majd, feldolgozza a város 2000 évét. Visszautazunk a múltba, megkeressük Szombathely nevezetes helyszíneit, eseményeit. Ketten rendezzük Dömötör Tamással.

- A színházalapítás izgalmas feladat, de azért persze lutri is.

- Izgalmas, végül is olyan kihívásról van szó, amit talán nem is lehet kihagyni. A leglényegesebb most az, hogy olyan helyen alapíthatok színházat, ahol korábban nem létezett. Ezt azért tartom fontosnak, mert szeretném bebizonyítani azt a régi mániámat vagy meggyőződésemet, miszerint a színház nem kizárólag az előadások otthona, hanem sok minden más is történhet ott. A színház egyúttal agóra, fórum, találkozóhely is, ezért aztán nagyon sok eseményt szervezünk majd. Ennek megvalósításához pedig egy olyan terepre van szükség, amely teljesen szűz, nincsenek előzményei. Az emberek vágyanak arra, hogy megszólítsák őket, hogy beszélgessenek velük. Azt hiszem, nem állok egyedül azzal a nézettel, miszerint általában eléggé siváran élnek. Boldogok a kivételek... Műfajánál fogva a színháznak a legkönnyebb olyan eseményeket teremteni, melyek összehívják az embereket. Olyan vendéglőről van szó, ahova különböző ízlésű és étvágyú emberek térnek be. Nem kell bedőlni annak az állításnak, miszerint a közönség az olcsót, a könnyedebbet keresi. Biztos, hogy szívesen veszi a szórakoztatást, de azért a művészetnek kell egy vonalat húzni, hogy afelett maradjon a teljesítménye.

- Mostanra minden Szombathelyhez köti?

- Szombathelyre költözött már a család.A színházi napok rendezvénye a kiskutasi önkormányzat és a Ferencvárosi Művelődési Otthon, illetve az annak keretei között működő Pceszínház együttműködése nyomán valósult meg. A közös munka első lépéseként nyáron képzőművészek érkeztek Zalába Budapestről, két hete pedig három színházi produkciót láthatott a Kiskutasra látogató. Az elképzelések szerint lesz folytatás is, hiszen, mint a fővárosi intézmény vezetője, Zubornyák Zoltán fogalmazott, a világ nem csak anyagi természetű dolgokból áll, a művészeknek vannak erkölcsi kötelességeik is és a közönségnek értékekre is szüksége van.

Ezek is érdekelhetik