Kultúra

2007.02.02. 03:29

Kacér humor, érzéki sanzon

Nagykanizsa - Eszenyi Enikő sanzonestje nemcsak énekektől marad emlékezetes a közönségnek, hanem attól a fantasztikus arcmimikától is, amit a színész- nő és rendező a Móricz Zsigmond Művelődési Házban mutatott.

Benedek Bálint

Egyszóval Eszenyi Enikő sziporkázott, de nem lett volna az igazi, hogy ha nem tett volna rá még egy lapáttal. A sanzonok után Kiss Judit Ágnes intim és erotikus hangvételű verseiből - eközben a gyerekeket öltözőjében megvendégelve - szemezgetett.

Az újabb közjátékot is falta a közönség, s nem csak a tartalom miatt derültek. Az utolsó részben valódi slágerek kerültek terítékre: a Szomorú vasárnap könnyekig hatotta a kaméleon arcú színésznőt.

Az öltözőben, még csavarókkal a hajában beszélgettünk a rendkívül közvetlen Eszenyi Enikővel.

- Talán egyszerű a kérdés, de hogy talált rá a sanzonra?

- Véletlenül - kezdte Eszenyi Enikő. - Amikor Prágában dolgoztam, meghívtak egy nemzetközi sanzonfesztiválra. Akkor megtetszett, s Darvas Ferenccel összeállítottunk egy műsort, amivel a következő évben felléptünk, remélem jövőre is mehetünk.

- Miért éppen a sanzon?

- Egyrészt a hangi adottságaimhoz illik, másrészt nagyon szeretem a dalokat. Lelkük van, szentimentálisak, humorosak, ha kell, akkor dráma is van bennük, számomra rendkívül értékesek.

- A közönség mennyire ismeri, s kedveli a dalokat?

- Amiket énekelek, azokat felismerik, de Bertold Brecht is szerepel a repertoárban, az talán nem annyira elterjedt.

- Ezenkívül mivel foglalkozik mostanában?

- Egyelőre Csehov Cseresznyéskertjét próbáljuk Alföldi Róberttel a Vígszínházban, amiben Romanszkáját fogom játszani. Így most semmire sincs időm, de tele vagyok tervekkel, nyáron a Szegedi Szabadtéri Színpadon rendezem a Marica grófnő című operettet. A Vágy villamosát több mint 160-szor játszottuk már, emiatt kicsit fáj a torkom. Filmezni is fogok, szintén Alföldi Róberttel.

Ezek is érdekelhetik