Oroszország megvétózta az ENSZ BT-ben a srebrenicai mészárlást népirtásként elítélő határozattervezetet

A határozattervezetet annak ellenére bocsátották szavazásra a BT-ben, hogy az ENSZ biztonságpolitikai főszervének két állandó tagja, Oroszország és Kína is kifogásolta szövegét. Végül a tervezet Kína, Nigéria, Angola és Venezuela tartózkodása mellett tíz igen és egyetlen nem szavazatot kapott, ám miután ez utóbbi a tanács egyik állandó tagja, Oroszország részéről érkezett, a javaslat elbukott.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt mondta, Moszkva szerint a brit javaslat "nem konstruktív, konfrontatív és politikailag motivált". Arra hivatkozott a szavazás előtt, hogy a határozatjavaslat elfogadása a térségbeli feszültségek növekedésével járna. Egyúttal azt állította, a vétó nem jelenti azt, hogy Moszkva szemet huny Srebrenica áldozatainak szenvedése felett.

Az orosz álláspont az, hogy ha kizárólag a boszniai szerbeket állítják be háborús bűnösnek, akkor ez még nagyobb megosztottságot eredményezne a Balkánon. Csurkin azt mondta, helytelen csak Srebrenicára koncentrálni, és hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbek és a horvátok is szenvedtek a háború alatt.

Kedden a BT az orosz vétófenyegetés miatt már egyszer elnapolta a tervezetről való szavazást. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetei megpróbálták meggyőzni az orosz felet, de nem jártak sikerrel. London ragaszkodott a szavazáshoz, és Nagy-Britannia felháborítónak nevezte az orosz nem szavazatot.

A 20 éve történt srebrenciai mészárlásról megemlékező határozati javaslat kapcsán egy hete alakult ki vita a BT tagjai között. A brit tervezet a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.

Oroszország ezzel szemben egy jóval visszafogottabb hangnemű határozattervezetet köröztetett a BT-tagok között, amely nem használja a népirtás szót, csupán "a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről" beszél.

Az Oroszországhoz a közös vallás és a szoros kulturális kapcsolatok miatt is közel álló Szerbia nem ismeri el, hogy népirtás történt volna Srebrenicában, a hivatalos belgrádi álláspont szerint a háborús bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Belgrád élesen kikelt a brit határozattervezet ellen, és a szerb vezetés diplomáciai úton próbálta megakadályozni annak elfogadását.

Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit, köztük kiskorúakat hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.