Szkíták (szín)aranyban Keszthelyen

A Kazahsztánban, szkíta fejedelmi sírokban fellelt páratlan régészeti leletek teljes értékű másolatai igazi időutazást nyújtanak. Díszes ruházatok, köztük az aranyember, nemesfémből készült lófelszerelések, precízen kidolgozott kitűzők, művészi dísztárgyak bizonyítják a szkíták 2500 évvel ezelőtti tehetségét, kulturális fejlettségét.

Széles Attila, a kiállítás kurátora elmondta: Budapest és Debrecen után került Keszthelyre az értékes anyag, mely több szempontból is nagyon jelentős.

- A tárlatnak több vonulata van. Az első kétségtelenül a történelmi. Többek szerint - én hiszek benne, de természetesen mindenki úgy kezeli, ahogy akarja - őseink kultúráját bemutató kiállításról van szó - fogalmazott, hozzátéve: az egyes darabok, például a kengyelek, a nadrág használata egyértelműen jelzi a szkíták fejlettségét. Említhetem emellett a tárlat esztétikai értékét. Csodálatosan kidolgozott darabok jelennek meg, ha valaki nem történelmi szemmel nézi őket, akkor is igazi élményt nyújtanak számára. S persze ott van a kézművesség jelentősége. Két és fél évezreddel korábban készített tárgyakról van szó, melyekből a mai alkotók is ihletet tudnak meríteni.

A tárlatot Regős-Sziránszki József regős-énekmondó előadása után Pálinkás Róbert, a Helikon kastélymúzeum igazgatója nyitotta meg, kiemelve: örülnek a jelentős értéket képviselő tárlatnak, hiszen az is erősíti az intézmény kulturális központi szerepét. Manninger Jenő országgyűlési képviselő gratulációját és köszönetét fejezte ki beszédében, hangsúlyozva: valóban párját ritkítja a kiállítás. Hozzáfűzte: sokan foglalkoznak hazánkban a szkíta-magyar kérdésekkel, a tárlat rengeteg ismeretet nyújt a nép múltjáról. Reményét fejezte ki, hogy május 26-ig rengetegen tekintik majd meg az anyagot.

Hasonlóképpen fogalmazott Széles Attila is, aki elmondta: Budapesten és Debrecenben egyaránt jó volt a látogatottság, szeretnék, ha Keszthelyen is hasonlóképpen alakulna, s minél több vendéget, köztük rengeteg diákot fogadhatnának.