2013.06.04. 18:40
„Trianon nem csak elvett, adott is”
Zala megye - 1920-ban, 93 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. Erre emlékeztek kedden, a nemzeti összetartozás napján országszerte és Zala megye több településén is.
Zalaegerszegen az Október 6. téren, a Trianon Emlékműnél emlékeztek a békediktátum aláírásának évfordulójára. Balaicz Zoltán alpolgármester szavalatával kezdődött a rendezvény, amelyen Deák Milán, a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat elnökségi tagja mondott beszédet.
Megemlékezését azzal kezdte, hogy 1920. június 4. örökre beivódott a magyarság emlékezetébe. Ezen a napon Magyarország iszonyú, mérhetetlen csapásban részesült, melyet az európai nagyhatalmak önkényesen mértek országunkra. A veszteségek felsorolása után rámutatott: Trianon nemcsak elvett, hanem adott is a nemzetnek. Olyan érzelmi hatást váltott ki, amely az addig is összetartó magyar népet még erősebbé, polgáraiért még jobban kiálló nemzetté kovácsolta. A rendezvény végén többek között Balaicz Zoltán, s a kormányhivatal nevében Rigó Csaba kormánymegbízott, dr. Sifter Rózsa főigazgató és dr. Rumi Kriszta igazgató koszorúzott.
Nagykanizsán kedd este istentisztelet keretében emlékeztek a trianoni országcsonkításról. Hella Ferenc lelkipásztor levelében írta: „Erősítenünk kell magunkban és gyermekeinkben a nemzeti hovatartozás érzését, hogy soha többé ne kerülhessünk olyan alárendelt, megalázott és kiszolgáltatott helyzetbe, mint a XX. század elején.”
Keszthelyen a Várkertben, a kettős keresztnél tartottak megemlékezést a trianoni évforduló alkalmából. Ruzsics Ferenc polgármester mondott köszöntőt, hangsúlyozva az összetartozás fontosságát, és hogy az elszakított térségekben élők sok-sok év után is kitartottak magyarságuk mellett. Dr. Raffay Ernő történész beszédében kitért rá: ha Trianon nem következik be, az ország lélekszáma ma 40 millió lenne.
A megemlékezés a koszorúzás után a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban szentmisével ért véget.
Hévízen a Magyar Nemzetközösség Emlékművénél idézték a békediktátum aláírását. Papp Gábor polgármester leszögezte: Trianon generációk életét határozta és határozza meg.
– Sokan vallják, hogy amit a történelem elvett, azt már nehéz visszaszerezni. Pedig az igazság és a nemzet érdekében, a közös értékrend tiszteletében erkölcsi kötelességünk ezt megtenni. Nem határrevízióval, hanem belső önbecsülésünk, helyes nemzettudatunk helyreállításával. És úgy, hogy ápoljuk azok emlékét, akik Nagy-Magyarország szülötteiként szellemi kincsekkel gyarapítottak minket.
Ady, Kőrösi Csoma Sándor és Gábor Áron mellett már két székely hegymászóra, Erőss Zsoltra és Kiss Péterre is emlékeznünk kell. Ők – fogalmazott Papp Gábor – soha nem felejtették el a csúcsok meghódításakor kitűzni a magyar mellé a székely lobogót is.
Lentiben Wass Albert- és Széchenyi-idézetekkel tarkított beszédében nemcsak a korabeli történésekről és a békediktátum következményeiről szólt beszédében Gaál László szónok, hanem arra is kitért, hogy „sok évig tartó kóros és bűnös hallgatás után” ma már egyre több településen elevenítik fel a történelmi múlt e fontos eseményét. A helyi civilek által szervezett megemlékezés szentmisével kezdődött, majd a Zrínyi utcai kopjafánál rövid műsorral és koszorúzással folytatódott.
