Reaktort bővít az orosz cég

Tiszta energiaforrásként tartják számon, négyszázötvennél több atomenergia reaktor működik világszerte, Magyarországon a villamosenergia 40 százalékát így állítják elő. Mindezek ellenére számos fenntartás kíséri a reaktorok működését, fejlesztését, köszönhetően a csernobili és a fukushimai katasztrófának. Az energiatermelés kétségtelenül nem veszélytelen alapját, az atommaghasadást 1938-ban fedezték fel, az első atomreaktor 1942-ben készült el. Az orosz cég jelenleg 28 reaktort épít, otthon és külföldön, 2030-ig 290 milliárd eurónyi megrendelése van. A magyar és az orosz megállapodással hazánk mind a kőolaj-, mind a gáz-, mind az atomenergia ügyében évtizedekre meghatározó kapcsolatba került Oroszországgal. A megállapodás pályázat és hazai országgyűlési előkészítés és felhatalmazás nélkül jött létre.

A világ növekvő energiaéhsége indokolttá teszi az atomenergia terjedését, hiszen 1 kg urán felhasználásával annyi energiát lehet termelni, mint 20 tonna szénnel. A környezetvédők természetesen mégis inkább a veszélyeire, az esetleges, s a sajnos nem példa nélküli balesetek végzetességére hívják fel a figyelmet, míg a hazai politikai erőtér ellenzéki oldalán a Parlament kizárását tartják aggasztó fejleménynek. Utóbbi azért is lett volna fontos, mert – 30 éves futamidőre – 3000 milliárd forintos orosz kölcsön szükséges a beruházáshoz.

– Egy katasztrófa lakhatatlanná tehet egész területeket, országokat, a környezetvédelem oldaláról éppen ezért akkor sem lehet pozitívan viszonyulni hozzá, ha egyébként tiszta energiának tekintjük – mondta érdeklődésünkre Bogár István, a Domberdő Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Ezt a hatalmas összeget szerintünk inkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére kellene fordítani. Magyarországon például a nagy értékű termálkincs és a napenergia felhasználása logikus lépés lenne többek között a napsütötte órák számát is tekintetbe véve. De a földhő és a biomassza is környezetvédő módon lenne használható.

Bogár István: Termál, nap és biomassza

– Közös érdekünk, hogy az energiaellátás biztonságosan és elérhető áron, környezetvédelmi szempontoknak is eleget téve legyen megvalósítható – szögezte le válaszában Göndör István, országgyűlési képviselő, aki ma már az Együtt-PM kanizsai jelöltje. – Ebben konszenzusos egyetértés volt, 2008-ban a paksi élettartambővítés lehetőségéről döntött is a Parlament, méghozzá hosszú, alapos vita után. Ám a mostani, nagy horderejű kétoldalú megállapodáshoz nem kért országgyűlési felhatalmazást a miniszterelnök. Pedig korábban a hasonló eljárást hevesen kritizálta.

Göndör István elmondta még azt is, tavaly az idehaza felhasznált villamosenergia 20 százaléka már importból származott, amiről úgy véli, aggasztóan nagy arány, ráadásul a korábbi évekhez képest minimális a hazai hálózat karbantartására, felújítására fordított pénz. A képviselő szerint az is kérdés, hogy a hitelből származó hatalmas összeget milyen kondíciók mellett adja az orosz fél, milyen kamatterhekkel kell számolni. Nem tudható, hogy a fogyasztók mire számíthatnak majdan az árak kialakításakor. Mindemellett áldozni kellene arra is, hogy bármilyen energiát hatékonyan, környezetkímélő módon használjuk fel, figyelmeztetett Göndör István.

– Végül pedig mondhatnám azt is, örülök, hogy a kormány végre felébredt, s belátta, a Déli Áramlatra is szükség van, noha ők akadályozták a tervezését annak idején ellenzékként – zárta szavait a keleti-nyugati gázvezeték szükségességének orbáni elfogadására utalva.

Göndör István: Parlamenti egyeztetés nélkül

.– Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2013. december 17-én, hétfőn tájékozódott a paksi élettartam növelés érdekében várható lépésekről, éppen a 2009-es parlamenti határozat alapján – mondta Manninger Jenő országgyűlési képviselő (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke, aki maga is részt vett a szóban forgó ülésen.

A keddi, nagy horderejű megállapodás konkrétan ugyan nem szerepelt ebben a bizottsági tájékoztatóban, de a tárgyalásra felhatalmazó mandátum mindenképpen adott volt a miniszterelnök és a kormány számára, hangsúlyozta a zalai képviselő. Továbbá az is részét képezte a tájékoztatónak, hogy a kormány ismertette az Európai Unió illetékeseivel a kapacitásnövelés szándékát, jelezte Manninger Jenő.

Manninger Jenő: Bizottság tárgyalta

– Az atomenergiára Magyarországnak, ismerve az idevonatkozó adottságainkat, nagy szüksége van, ezért fontos a paksi bővítés, de ez természetesen nem zárja ki azt sem, hogy a megújuló energia-források hasznosítása lekerülne a napirendről, elvégre erre is van cselekvési terve a kormánynak – egészítette ki a fentieket a kormánypárti képviselő.