Helyi népszavazás dönt az erőműről?

A gellénházai művelődési házban sok érdeklődő gyűlt össze, akik (e véleményt még a képviselő-testület némely tagja is osztotta) az első napirendi pont kapcsán azt nehezményezték, hogy nem tudnak eleget a faluban egyébként hosszú évekkel ezelőtt felmerült ötletről. Az est folyamán aztán kibontakozott a dolog. Gellénháza önkormányzata az olajipar tulajdonképpen teljes kivonulása és az így töredékére zsugorodott iparűzési bevételek nyomán nehéz pénzügyi helyzetbe került, ennek megoldására indult el anno a gondolkozás, melynek végén felmerült az erőmű építésének ötlete. Menet közben volt szó biogáz égetőműről, ám ezt a poént Zalaegerszeg lelőtte. Aztán lehetőségként felmerült a föld mélyében még meghúzódó szén-dioxid felhasználása, ennek a törekvésnek azonban a Mol Rt. állt ellen. Így jutottak el a biomassza-égetőn át a jelen állapotig: ma úgy remélik, fanyesedék égetésével termelhetne a falu erőműve áramot.



A helyiek zöme nehezményezte: nem tud eleget az elképzelésről
Fotó: Ohr Tibor

Illetve ez a falu erőműve megfogalmazás nem pontos, hisz leginkább az előkészítés nehézsége, valamint a remélt iparűzési adó Gellénházáé - a terület, ahová az erőművet elképzelik magántulajdon, az üzemeltetés gondjai és örömei pedig a beruházóé lesznek. Tóth Mártonné dr. polgármester szerint évi 60-80 millió adóforintot, illetve 120 új mukahelyet is remélnek a beruházástól. A helybeliek aggódtak a majdani zajhatás, a fűtőanyagot szállító napi 50 kamion jelentette terhelés, valamint a környezetszennyezés miatt is, majd a végén a söjtörihez hasonló megoldás látszott kibontakozni: döntsön helyi népszavazás (volt, aki egyenesen név szerinti voksolást követelt) az ügyben.

Hosszú polémia szólt a szemétszállítás díjairól is. Itt a fő gondot az okozza, hogy az eddig az önkormányzat által felvállalt költséget (120 literes kukánként 264 forint) ez évtől a lakosságnak kell viselnie.