Biztató kezdetek

A projekt 2006-ban indult el Phare Interreg III A pályázati támogatással. Egy olyan kutatóbázis létrehozása volt a cél, amely lehetővé teszi mind a helyi felsőoktatás különböző szakirányai, mind pedig az osztrák-magyar határ két oldalán található intézmények együttműködését.

- Erre alkalmasnak látszottak az ultrahang alkalmazásai, e területen ugyanis az utóbbi évtizedben olyan áttörést sikerült elérni, ami a lézer 80-as évekbeli térhódításához fogható - mondta el elöljáróban a fizikus szakember, majd kifejtette: az utrahangot egyebek mellett sebészeti beavatkozásoknál, orvosi diagnosztikában, fizikoterápiás kezeléseknél, továbbá anyagvizsgálatra, távolságmérésre, talajtisztításra, gázok portalanítására, kohászati folyamatokban, kémiai reakciók katalizálására, illetve génsebészeti, biotechnológiai területeken is hasznosítani lehet. Az ultrahang előállítása ráadásul a lézerhez képest viszonylag olcsó.

- Két témát indítottunk: egyrészt a biogázerőművek hatékonyságnövelésével, másrészt egy új magyar találmány, egy ultrahang tartományban is működő fizioterápiás eszköz hatásmechanizmusának feltérképezésével foglalkozunk. Az első témában végzett kísérletek azt mutatták, hogy technológiánk alkalmazásával egy biogáz-üzem teljesítményét akár 20-25 százalékkal is meg lehet növelni, illetve új beruházásnál az építendő fermentortérfogat jelentősen csökkenthető, miközben a teljesítmény nem változik. A szervesanyag lebomlása az utrahangos előkezelésnek köszönhetően sokkal hatékonyabb lesz - jelezte dr. Németh T. Zsolt.A második téma azért érdekes, mert a keringési problémák népbetegségnek számítanak: Európában minden második haláleset szív- és érrendszeri betegségek következménye, a népesség mintegy 20 százalékának lesz érszűkülete élete során, s az összes ápolásra szoruló ember ötöde keringési problémái miatt veszíti el önállóságát. Emellett két másik népbetegség, a diabétesz és a hipertónia szövődményei is segítik az érbetegségek kialakulását. (Az összes végtagcsonkolásnak nagyjából a felét cukorbetegeken végzik el hazánkban.) Ma Magyarországon mintegy 600 ezer cukorbeteget tartanak nyilván és ugyanennyire becsülik azok számát, akik szintén betegek, de nem tudnak róla. Továbbá 1-2 millió között lehet azok száma, akik a 2. típusú cukorbetegség előállapotaként felfogható metabolikus szindróma tünetegyüttesben szenvednek. Nagyon fontos tehát minden gyógyító erőfeszítés, megelőző tevékenység.

- Az érbetegségek jelenleg tudományosan elfogadott belgyógyászati és sebészi kezelése mellett számos alternatív kezelési módszert alkalmaznak - vette át a szót dr. Csordás József sebész, érsebész főorvos, hozzátéve: azok hatásossága vagy hatástalansága a szakmai előírásokban megfogalmazott kísérleti feltételek között nincs igazolva.

- Ezen eljárások közé tartozik a sok szakmai vitát kiváltott ultrahangos érbetegkezelés is. Jelen kísérletsorozatban az Egészségügyi Tudományos Tanács Regionális Kutatásetikai Bizottsága által elfogadott és engedélyezett mérésekkel próbáljuk ennek az eljárásnak a hatékonyságát igazolni. Igyekeztünk olyan mérhető adatokat nyerni, melyek bármikor újra mérhetők, s az eljárás hatásmechanizmusának megértéséhez is segítséget adnak.


       Az utrahangot több területen is alkalmazzák Fotó: Katona Tibor

A hatásmechanizmus, miként szinte minden más fizikoterápiás eljárás esetében, a molekuláris biológia szintjén nem ismert, folytatta dr. Németh T. Zsolt.

- Méréseink során egy Magyarországon kifejlesztett készüléket használunk egy meghatározott frekvencia tartománnyal. Vizsgálatainkkal (úgy tűnik) lépést tettünk a hatásmechanizmus megértése irányába: kimutattuk, hogy a kezelések hatására a betegek vérében az új erek képződését jelző faktor (VEGF-A) szignifikánsan nőtt. A kezelés során semmilyen káros mellékhatás nem mutatkozott. Bár a vizsgált betegek száma anyagi és más okok miatt egyelőre csekély, de a biztató eredmények további munkára sarkallnak. Nemsokára újabb pályázatot nyújtunk be a kutatás folytatása érdekében - tette hozzá végül a fizikus.

A kutatási projektben más orvosok is részt vettek: dr. Gombocz Károly kardiológus, aneszteziológus, dr. Rashed Aref szívsebész és dr. Sztaniszláv Áron rezidens kapcsolódott be a munkába. Mint megtudtuk, több mint 100 főből választották ki azt a 24 beteget, akit bevontak a vizsgálatba. A program indulásakor, majd a hullámterápiás kezelések során és azokat követően is állapotfelméréseket végeztek rajtuk, az eredményeket pedig statisztikai analízisnek vetették alá, így jutottak az említett következtetésekre. Dr. Csordás József úgy fogalmazott: bár a projekt gyerekcipőben jár még, tény, hogy bizonyos frekvenciák használata mellett pozitív eredményekre jutottak. A szakember szerint azonban nem szabad hiú reményeket táplálni, a módszer gyakorlati gyógyászati alkalmazása még a jövő kérdései közé tartozik.