Kelet felől érkezik a vírus? - Az afrikai sertéspestissel fertőzött állományt meg kell semmisíteni

Erről is beszélt érdeklődésünkre dr. Gombos László zalaegerszegi állatorvos, aki munkája révén rendszeresen fordul meg hazai és a külföldi sertéstartó telepeken.

- A vírus nem új eredetű, már évtizedekkel ezelőtt is felbukkant Európában - kezdte. - Kiindulási pontja nehezen kideríthető, de vannak rá adatok, hogy 1907-ben Kenyában már előfordult - tette hozzá. - Nem keverendő össze a klasszikus sertéspestisnek nevezett betegséggel, ami csak tüneteiben hasonlít az afrikaira, tehát ez is lázzal, vérzésekkel jelentkezik. Ám amíg az előbbire van megelőzési lehetőség és kötelező oltási program, ezért jól kézben tartható, addig az afrikai pestis (ASP) ellen a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet ezekkel a módszerekkel védekezni - mondta.

Dr. Gombos László: A kórokozó csak direkt kontaktussal terjed

Tehát az afrikai sertéspestis már az ötvenes években előfordult Európa néhány déli államában, ám radikális fellépéssel, az állományok kiirtásával sikerült megszüntetni a fertőzést. A problémák 2007 tájékán jelentkeztek újra, amikor valószínűleg állományfrissítés miatt afrikai eredetű sertések kerültek a régi Szovjetunió területére. Ott viszont már nem tudtak kellő hatékonysággal fellépni a fertőzés terjedése ellen és az nem sokkal később felbukkant Ukrajnában, Fehéroroszországban is. Az afrikai sertéspestis az Európai Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed a Baltikumban és Lengyelországban is, mégpedig a vaddisznók által. A betegség jellemzője még, hogy a házi sertés és a vaddisznó egyaránt fogékony rá, de az őshonos afrikai vaddisznó fajok jellemzően nem mutatnak klinikai tüneteket. Miután a betegséggel jelenleg hazánkban nem kell szembenézni, így elsősorban számunkra a legfontosabb annak ismerete, miként kerülhet be a betegség hozzánk, milyen terjedési módjai vannak - szögezte le dr. Gombos László.

- Ki kell emelni, a kórokozó csak direkt kontaktus útján terjed, elsősorban genitális, kötőhártya- és orrváladékkal, valamint bélsárral és vizelettel. A levegőben azonban nem. Ez utóbbi nagyon fontos tény a járványvédelem szempontjából, de a természetes fizikai akadályok, hegyek, folyók mégsem zárják el a vírus útját tökéletesen. Tavaly Ukrajna nyugati határáról, idén a romániai Szatmárnémetiből jelentettek afrikai sertéspestist, tehát a vírus nyugat felé tart. A fertőzés terjesztésében nagy szerepet tulajdonítanak az említett vaddisznóknak. Ez pedig történhet például kullancs által, hiszen a vírus a vérrel terjed. A kullancs átlagos élettartama 15 év, ASP-vel való fertőzőképességét 5 évig képes megőrzi, de a kórokozó a következő generációkba is átkerülhet. Veszélyt jelenthetnek még az elhullott állattal, például vaddisznóval érintkező legyek, mert akár 48 órán át fertőzőképes marad bennük a vírus, a lárváikban pedig hetekig. Márpedig a légy nemcsak saját szárnyain juthat át több határon, hanem valamelyik szállítmánnyal vagy épp a madarakra tapadt lárvák közvetítésével.

Emellett szóba került a szúnyog is a vírus szállítójaként, bár ez még nem igazolódott be. Ennél azonban komolyabb veszélynek tűnik az élelmiszerrel terjedés, hívta fel a figyelmet a szakember.

Az ASP fertőzéstől elhullott állatok megsemmisítése egy oroszországi telepen - Fotó: Archív

- A kontaktussal, direkt úton történő terjedés mellett ezt kell leginkább kiemelni, miután a legtöbb fertőzöttséget ez okozza, azaz ASP-fertőzött állati termékkel, takarmánnyal, járművel esetleg az ember által. Ezért például aki vadászni jár, nem is dolgozhatna sertéstelepen, ahová a fertőzés veszélye miatt az ott dolgozók állati eredetű élelmiszert sem vihetnek be. Az igazi veszélyt ugyanis az élelmiszer jelenti. A nem hőkezelt húsban ugyanis, például a pármai sonkában 300 napig fertőzőképes a vírus, de a füstölt húsban is 30 nap ez az idő, emellett a vírus jól tűri a fagyasztást, és még a szélsőséges kémhatású szereknek is ellenáll. Ebből fakad a legnagyobb veszély, hiszen Oroszországban közismerten kedvelt csemegének számítanak a szárított húsok, amit szinte nassolva fogyasztanak. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy elképzeljük, amint a keletről érkező kamionos a megunt rágcsálnivalót kidobja, ami aztán a vaddisznók csemegéje lesz, és a fertőzés már sok száz kilométerrel odébb ütheti fel a fejét. Ezért rendkívül fontos tudatosítani azt is: tápon kívül semmi mással nem hizlalhatók a sertések, bár hazánkban 2002 óta amúgy is tilos a moslék etetése disznóval. A fertőzés ugyanis az emberi fogyasztásra gyártott élelmiszerrel is terjedhet. Ezért a sertéshús tartalmú, el nem fogyasztott ennivalót célszerű megsemmisíteni oly módon, hogy az állatok ne férhessenek hozzá - hangsúlyozta.

Mint dr. Gombos László elmondta, a betegség azonosítása után totális fertőtlenítés, illetve teljes megsemmisítés vár az érintett tartóhelyre és az állatállományra is. Bár az ASP-vel fertőzött sertés húsa nem veszélyes az emberre, például félórás, magas hőfokú főzéssel elpusztítható a vírus, ám olyan kockázatokat rejt a feldolgozás a vírus terjedésére, ami miatt ez nem járható út a károk enyhítésére.

Hazánkban 190 ezer kocát, illetve 3 millió sertést tartanak nyilván, Oroszországban az elmúlt években már ehhez hasonló mennyiséget kellett elpusztítani a fertőzés miatt.

Végezetül dr. Gombos László arra hívta fel a figyelmet, ha valaki a háztájiban sertést tart és azt tapasztalja, hogy a jószág lázas, vérzések jelentkeznek rajta, akkor ne a levágásán gondolkodjon, hanem azonnal értesítse az állatorvost.

Az ASP kórokozója vírusrendszertani értelemben az Asfarviridae család Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS-vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Az ASP vírusának különböző megbetegítő képességű törzsei léteznek és molekuláris biológiai vizsgáló módszerekkel legalább 22 genotípusa különíthető el.

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos, heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat 1-2 napi betegsége utáni elhullásra vezető túlheveny vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat, hívja fel rá a figyelmet a Nébih.