Szmogban ne sétáljunk, ne szellőztessünk hosszan

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés - ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nemcsak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges fiatal embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben. Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.

Fotó: Pezzetta Umberto

Régóta köztudott, hogy környezetünk levegőminősége hatással van közérzetünkre és bizonyos légszennyezettség szint felett egészségünkre is. Az Országos Közegészségügyi Központ Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztálya kidolgozott egy értékelési rendszert, melynek célja, hogy bemutassák, milyen egészségi következményekkel kell számolni, ha szennyezett a levegő. Budapest és az ország 28 településének (zalai nincs közöttük) levegő-egészségügyi helyzetét napi rendszerességgel értékelik a levegőhigiénés index (LHI) segítségével, térképi ábrázolással. Elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes kategóriákba sorolják a levegőminőséget.

Zalaegerszegi látkép. Az Országos Közegészségügyi Központ egyetlen zalai településen, így Zalaegerszegen sem méri a levegő minőségét, de keddi felvételünkön is látszik, hogy a városban nincs szmog Fotó: Pezzetta Umberto

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre, válasszuk a kevésbé forgalmas mellékutcákat.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a szmog a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.