Aki tehette, a hétvégén a lakásában maradt

A város zaját cserélte fel 14 évvel ezelőtt az apró dél-zalai falu, Kacorlak megfizethetetlen nyugalmára Ferencz Lajos és párja, Edit.

- Az 1920-as években még iskolaként funkcionáló épület némi átépítés után, most már otthonos képet mutat - mondták ingatlanukról a háziak.

S valóban: a szélesre nyíló üvegajtón belépve a fatüzelésű kályhától kellemesen átmelegített levegő fogadta a vendégeket.

- Ősszel költöztünk a házba. Az első télen kazánnal fűtöttünk, s bár alapvetően nem vagyunk fázósak, de rétegesen kellett felöltöznünk - folytatta Ferencz Lajos. - Ez is közrejátszott abban, hogy a jóval hangulatosabb és gazdaságosabban üzemelő kályha mellett tettük le a voksunkat. Néprajzi és belsőépítészeti tájékozódás után választottuk ki a konyha felé néző, búbos kemencére hasonlító formát, amelyen egy sparhelt is működik. Falat is bontottunk, a másik oldalon cserépkályha magasodik.

A kacorlaki Ferencz Lajos szerint a kályhába épített speciális patkónak hála a szabadban repkedő mínuszok ellenére a házban állandóan kellemes 18-20 fok körüli hőmérsékletet lehet mérni.

- A közel nyolc köbméter akác és tölgyfa saját kezű aprítással 150-160 ezer forintba került, amivel bőségesen kihúzzuk a telet - tette hozzá a házigazda. - Még akkor is, ha ilyen farkasordító hideg, szeles idő tombol odakint. A fahordó kosárral egy átlagos téli napon háromszor fordulunk, ilyen hidegben pedig négyszer. Ha egyszer a vastag falak átvették a hőt, nem engedik ki magukból könnyen.

A nyugdíjas házaspár elmondta: napnyugta után, amikor már rohamosan csökken a hőmérséklet, utoljára este fél tízkor tesznek a tűzre, de előfordult, hogy reggel még izzik a parázs. Ezt követően általában ebéd után gyújtanak be, hiszen egy családi ház körül mindig van tennivaló, mozgás közben pedig nem fáznak.

Horváthné Vörös Alexandra és kislánya, Jázmin Sára ablakpárnával is védekeznek a hirtelen jött mínuszok ellen az albérletükben Fotó: Szakony Attila

- Kiváló hatásfokot kizárólag akkor lehet elérni, ha csakis fával fűtünk. Mi soha nem is raknák más anyagot az égéstérbe - szögezte le a vendéglátó. - A ház körül keletkező hulladékot és szemetet tilos eltüzelni, hiszen jelentősen szennyezi a környezetet, és az egészségre káros anyagok szabadulhatnak fel a füstből.

Az egyenletes meleget adó kályhának a Nagykanizsa keleti városrészében élő Horváthné Vörös Alexandra is örülne. A férjével és lányával, a 18 hónapos Horváth Jázmin Sárával azonban egy központi fűtéses panelházban élnek. Az édesapa, Horváth János felidézte: tavaly télen előfordult, hogy a központi kazán egyik pillanatról a másikra leállt, s több órára fűtés nélkül maradtak.

- Béreljük az 50 négyzetméter körüli lakást, de megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni belőle - mondta Alexandra. - A ház kimaradt a panelprogramból, egyelőre nincs szigetelve, az ablakok elavultak, a beépített erkélyről több helyen ujjnyi réseken könnyen utat talál magának a szél. A többi nyílászáró sincs éppen a legjobb állapotban, így ablakpárnával igyekszünk kívül tartani a hideget. Ezekre a szélsőséges körülményekre is felkészültünk.

Arra viszont nem számított a család, hogy az északi fekvésű konyhában valószínűleg ettől a fogcsikorgató időjárástól keresztben elreped az ablaküveg.

- A konyhában szinte semmi hatása nincs a fűtésnek, ezért a párom gyakran a gáztűzhely négy égőrózsájával melegíti a levegőt - tette hozzá az édesanya. - A szélsőséges hidegben estére még jobban csökken a belső hőmérséklet, ezért hadrendbe állítottunk egy nagyobb teljesítményű hősugárzót is. Ezekkel a praktikákkal talán nem kell rétegesen öltözködnünk.

- A központi fűtéses lakások egyik hátránya, hogy bármilyen hideg jöhet, nem lehet változtatni a hőfokon - tette hozzá. - Az otthonunk ráadásul épp a háztömb szélén található, így a szomszédok fűtését sem élvezhetjük. Ez az első telünk itt, a bérleti díjjal együtt 60 ezer forintot fizetünk, reméljük az extrém időjárás miatt nem emelkedik a rezsiköltség.

Alexandra hozzátette: nem gubóznak be a szobába, rendszeresen szellőztetnek és sokat sétálnak a szabad levegőn.