Hírek

2016.11.03. 12:41

Sajnos, a szülők többsége még a diplomában látja a garanciát a jólétre

Nagykanizsa – Szakközépiskola, vagy szakgimnázium? Melyiket válassza a gyermek és a szülő? A jó válaszhoz érdemes tudni, hogy mi a különbség a kettő között.

Horváth-Balogh Attila

Tavaly ősszel kezdődött el a hazai szakképzés átalakítása, melynek legfontosabb momentuma, hogy hangsúlyosabb szerepet kap benne a gyakorlati képzés. A szakképzés átalakításának igénye a foglalkoztatók oldaláról jelentkezett, amit a kamarai szervezet közvetített a jogalkotó felé – s részt vett az úgynevezett duális, tehát párhuzamos elméleti és gyakorlati ismeretátadásra épülő új rendszer kialakításában.

– A vállalatoktól, vállalkozásoktól egyre-másra kaptuk a jelzéseket, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő szakmunkásállomány – bocsátotta előre dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Márpedig ez a versenyképesség egyik legfontosabb feltétele. Annak érdekében, hogy a negatív helyzet változzon, pár évvel korábbra kellett visszanyúlnunk, hiszen volt már jól működő szakképzés a magyar oktatási rendszerben. A duális képzést a német autógyárak kérésére és német mintára vezettük be újból, aminek a legfontosabb eleme, hogy az adott szakmunkás már a tanulmányi ideje alatt kerüljön ki abba a munkahelyi környezetbe, ahol a végzés után dolgozni fog és ismerkedjen meg a legmodernebb technológiával. Ezért alakultak meg a szakképzési centrumok és ezért kapott a kamara fontos jogosítványokat, melyek lehetővé teszik, hogy a szakképzést vállalkozói oldalról támogassuk, és részt vegyünk a formálásában. Az új rendszer finomítása folyamatos, sikerességét a 4-5 év múlva kilépő diákok igazolják majd.

Bene Csaba főigazgató úgy véli: a régi hagyományokat is ötvöző új rendszer jó szakembereket nevel majd Fotó: Szakony Attila

Dr. Polay József szerint fontos, hogy a gyakorlati képzőhelyeken, a vállalkozásoknál csak azok foglalkozhatnak a tanulókkal, akik mestervizsgával rendelkeznek. Ez visszanyúlás egy még korábbi, tradicionális középkori rendszerhez, amikor az inasok a mesterektől tanultak. Azt remélik, hogy a régi hagyományokat is ötvöző új rendszer jó szakembereket nevel majd.

A részletekről Bene Csaba, a Nagykanizsai Szakképzési Központ főigazgatója beszélt lapunknak.

– A szakképzés reformja tavaly nyáron indult szerkezeti átalakítással, amikor létrejöttek a szakképzést végző intézményeket egybegyűjtő szakképzési centrumok – idézte fel. – A tartalmi változás 2016 szeptemberétől, az új tanévben indult el, felmenő rendszerben, tehát az első évfolyamokon. Lényeges, hogy a korábbi szakközépiskolai képzést felváltotta a szakgimnáziumi képzés, illetve a szakiskolai képzés változott szakközépiskolai képzésre. A szakgimnáziumok érettségi mellett részszakképesítést, egyes ágazatokban OKJ-s szakképesítést adnak. Tisztán OKJ-s végzettséget a szakközépiskolai képzés nyújt 3 év alatt, további kettő évben az érettségi bizonyítvány is megszerezhető nappali, illetve esti tagozaton. Azt gondoljuk, ezek a képzési formák valódi alternatívát jelentenek a szakmunkáshiány kezelésében. Fontos hangsúlyozni: aki egyetemre, főiskolára akar menni, érdekli a tudomány világa, az igenis, tanuljon tovább gimnáziumban. Ám aki rendelkezik valamilyen manuális képességgel és érdekli egy-egy szakma, az válassza a szakképzést. Biztosan nem fogja megbánni, főleg, hogy a kritikussá váló szakemberhiány miatt és a bővülő gazdaságnak köszönhetően elindult egy bérfejlesztési folyamat is, ami azt remélem, hogy folytatódni fog.

Munkában az elsőéves hegesztő tanulók a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Erdész utcai tanműhelyében, elöl Bogdán András, mögötte Bogdán Attila,  Bogdán Kristóf és  Baróti István

Ugyanakkor a kívánt szemléletváltás még nemigen tapasztalható a családokban. Mint azt dr. Balogh Imre, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara vezető szakképzési tanácsadója elmondta: még mindig sokkal többen jelentkeznek gimnáziumba.

– Pedig a kamara az elmúlt 3-4 évben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy tájékoztassa a szülőket és a gyerekeket is az új lehetőségekről – bocsátotta előre dr. Balogh Imre. – Arról, hogy mik a szakképzés előnyei, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek a térségben, milyen szakmák a legkeresettebbek, hová tudnak jelentkezni a gyerekek, s milyen ösztöndíjas támogatásokban (ennek a mértéke összességében akár 50-60 ezer forint is lehet havonta!) részesülhetnek. Elmegyünk osztályfőnöki órákra és üzemlátogatásokat szervezünk a részükre: idén majdnem 40 osztályfőnöki órán, szülői értekezleten vettünk részt, körülbelül 1200 tanulót mozgattunk meg 40 üzemlátogatáson. Egyelőre mégis azt látjuk, hogy a szülők még mindig inkább ahhoz ragaszkodnak, hogy a gyerekük gimnáziumba, s ha lehetséges, onnét főiskolára, egyetemre menjen. Ennek oka talán, hogy mindannyian azt szeretnék, ha gyermekük jólétének a garanciáját  a diplomaszerzésben látják. Mindeközben a gimnáziumi osztályok tanulmányi átlaga nem emelkedik, sőt. Tehát nem indokolt, hogy ennyi gimnáziumi tanuló legyen, ami azt igazolja, hogy a gyerekek egy része a nem a neki való helyre megy továbbtanulni.

Ezek is érdekelhetik