Nem vízzel, csak ígérettel van tele a poharuk

- Pedig nekünk is megígérték, hogy lesz vizünk, még a vízóra helyét is kijelöltették velünk - panaszkodott Kovács Vilmosné a főúttól alig száz méternyire lévő birtokán. - Úgy volt, hogy a KEOP-os beruházás keretében a kápolnáig lehozzák a vezetéket, amire rácsatlakozhatunk.

- Az építőmunkások meg is nézték a helyszínt, aztán levonultak, mi meg itt maradtunk vízvezeték nélkül - tette hozzá Kovács Vilmosné.

- Már a szervezéskor kihagytak bennünket - tette hozzá Mileji Lajos, aki szintén szeretett volna rácsatlakozni a 100 százalékos támogatottsággal épített vezetékrendszerre. Hívatlanul beállítottak a 2015 elején Dobronhegyen tartott vízvezetéképítéssel kapcsolatos falugyűlésre. - Ott azt mondta a polgármester, azért nem vagyunk a kedvezményezettek közt, mert a mi birtokunk a babosdöbrétei határhoz tartozik, s az nem része a projektnek.

- Ezt ott azonnal cáfoltuk, dokumentumokkal bizonyítva, hogy a területünk milejszegi helyrajzi számot visel - mondja Kovács Vilmos, és mutatja is a hétvégi házuk biztosítási papírját, amin a kockázatviselés helye valóban a KEOP-os beruházáshoz csatlakozott 13 falu egyikének, Milejszegnek a külterülete. - Ezután a környékbeli népet összefogó Barabás Erzsébet dobronhegyi polgármester azt ígérte, segít. Nyár elején fel is hívott bennünket, hogy karózzuk ki a vízóraakna helyét, mert hamarosan odaérnek a munkások.

Nem adják fel. Kovács Vilmosné, Kovács Vilmos, Mileji Lajos, valamint Molnár Richárd az út elején, ahonnan a vezetéket az út végén látszó kápolnáig kellett volna megépíteni Fotó: Fincza Zsuzsa

- Dobronhegyen már volt vezetékes ivóvíz korábban is, s mert a faluban húzódó közműrendszerhez már nehezen alkalmazkodott volna a Zalaegerszegről érkező új gerincvezeték, ezért a balázsfai hegyháton vezették végig - tájékoztatott Barabás Erzsébet, Dobronhegy polgármestere, aki a milejszegi határban gazdálkodókat is képviselte az ügyben. - Az érintett területek tulajdonosainak az volt a kikötésük, hogy rácsatlakozhassanak a gerincvezetékre, így jutott 31 birtok kedvezményesen a vezetékes ivóvízhez. Az volt a baj, hogy a kápolnához leágazó út mentén csak két gazda, Kovács Vilmos és Mileji Lajos jelezte csatlakozási szándékát, s így bármennyire igyekeztem, nem sikerült elég nagy nyomást gyakorolnom a társulat vezetőségére. Az utolsó pillanatig úgy nézett ki, sikerül, de túl sokba került volna, s mint mondták, a külterületre nem vonatkozik az önkormányzatok ellátási kötelezettsége. Annyit értem el, hogy építettek egy leágazást, de nem vezették el a kápolnáig.

Azóta változott a helyzet, a balázsfai kápolna környékén fiatalok is vásároltak maguknak birtokot, ők már igénylik a vezetékes ivóvizet. Molnár Richárdot például gyerekkori emlékek kötik a vidékhez, de a tavasszal vásárolt földön nem csak nosztalgiázni akar, hanem novemberben már 70-100 gyümölcsfával be is telepíti.

- Nincs veszve semmi - szögezte le Sümegi László, akinek ugyan a dombtetőn már van vízvezetékkel bíró birtoka, de azóta megvett két területet is szinte szemben a kápolnával, s ő is nagy terveket dédelget, amihez szüksége lesz ivóvízre. - Nem olyan nagy kihívás a megvalósítása, csak nekünk gazdáknak, minél többen össze kell fognunk és megszervezni. Itt a leágazás a közelben, már beszéltem az útba eső területek tulajdonosaival, mindenki ad a földjéből a vezeték számára.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója leszögezte: semmi akadálya, hogy Balázsfa kimaradt gazdái is csatlakozzanak a hálózathoz.

- Ezt kétféle módon is megtehetik: saját költségükön megépíttetik a vezetéket, s annak tulajdonjogát felajánlják a vízműnek, és mindenki külön vízórával csatlakozik a hálózathoz, vagy a rácsatlakozásnál közös vízórát szereltetnek, s akkor a sajátjuk marad, amit építettek. Természetesen végig kell járni a hivatalos utat, ami viszont nem lesz túl hosszú, ha keresnek egy jó tervezőt, amire amúgy is szükségük van, és megbízzák az ügyek intézésével - tanácsolta az elnök-vezérigazgató.