Fák között van az irodája

Harminc éves (zöld)szakmai „rutinnal”a háta mögött indult a Somogy megyei Ötvöskónyiban megrendezett kétnapos versenyen a Galambokon élő erdész.

– A győzelem nem ment olyan könnyen – vallotta be mosolyogva Gál Sándor – mivel a többi, huszonegy résztvevő is alapos tudással a tarsolyában érkezett, s a feladatok sem voltak egyszerűek. Természet – és állatismeret, sőt, még lövészet is szerepelt a kihívások közt.

– Közel száz fafajtát kellett felismerni metszete, magja, termése alapján, A földön heverő fáról is tudnunk kellett, melyik pontján vágjuk el úgy, hogy a lehető legtöbb értéket nyerjük ki belőle – emelte ki Gál Sándor, aki bevallotta: nem is ezek okozták neki a nagy fejtörést. Hanem, amikor a szemmértéküket tették próbára: famagasság, fatérfogat becsléssel. Nem egyszerű kapásból megmondani, mennyi fa van egy „sarangban”, rakatban. Az erdészeknek ezzel is tisztában kell lenniük, mivel elsősorban „gazdálkodniuk” kell a rájuk bízott fákkal, erdőkkel.

– Amikor ránézünk egy-egy szép példányra, a pénzügyi szempontokat kell előtérbe helyeznünk – mondta.

Munkája bőven akad az Év erdészének: több mint félezer hektár állami tulajdonban lévő erdő felügyeletéért felel Zalakarostól, Nagyradáig. A területeket folyamatosan felügyelnie kell, sokszor, „erdei rendőrként”.

– A szemétlerakókkal és a fatolvajokkal gyűlt már meg bajom. A békés szavak híve vagyok, de volt, hogy fel kellett emelnem a hangom velük szemben – ismerte el.

– A túravezetést viszont nagyon szeretem – folytatta. Gyakran kísérek gyerek, felnőtt csoportokat a karosi parkerdőben. – Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy az erdei etikettről beszélgessünk.

A kikapcsolódást mégsem az erdőjárás, hanem a fúvószene, a horgászat és a fotózás jelenti Gál Sándor számára, s az, ha a családjával lehet. Bár akkor sem tud eltávolodni a hivatásától, ugyanis mind a négy fia erdei szakma felé kacsingat.