2016.06.17. 09:56
Deák Ferenc falujában - Söjtör régmúlt világáról, a haza bölcsének, nagy urainak emlékeiből és a ma valóságáról
Ha rákérdezünk, hol született Deák Ferenc, a haza bölcse, sokan azonnal rávágják: Söjtörön.
És ha azt kérdezzük volt-e más olyan lakója a falunak a múltban, aki koronás fők közelében szolgált, már csak kevesek tudják, hogy Festetics Mária grófnő, Ferenc József császár felesége, Erzsébet, a magyarok által szeretett Sissi udvarhölgye volt, aki Söjtörre tért haza, s ott is hunyt el 1923-ban. Hogy a megelőző évszázadokban miként alakult Söjtör sorsa, s milyen a jelene, kevésbé ismert a faluban is. Ebbe próbáltunk bepillantani turisztikai sorozatunk söjtöri részében Könyves Gábor polgármesterrel, s más helybéliekkel.
A falu vendégforgalmát főként a Deák szülőház látogatói jelentik.
- Hétköznap nyitva vagyunk, de hétvégén is szívesen állok a látogatók rendelkezésére. A telefonszámom kint a kastély bejáratánál, s ha hívnak jövök – mondja Cseh Veronika tárlatvezető. A gazdag ismeretanyaggal berendezett tárlat, s maga az épület is a megtalált régi falfestéseivel élmény a látogatóknak. Veronika felhívja a figyelmet egy régi fotóra, amelyen a zalatárnoki Deák-ház látható. Itt gyermekeskedett Deák Ferenc – mint tudjuk, édesanyja meghalt a szülés után, s az édesapja mások gondjaira bízta a gyermeket, így lett ő egyszerre árva és mostoha – a fotón látható ház viszont már nincs meg, a többi zalai lakhely viszont még áll, s jó karban is van. Deák Ferenc 1876-ban hunyt el, s a falu - Búza Péter nagyszerű Söjtör könyve szerint – csak húsz év elteltével, 1897-ben jelölte meg emléktáblával a Deák-kastélyt, jelezve, mivel tartoznak nagy szülöttüknek. Amúgy a haza bölcse 1854-től 1869-ig élt Söjtörön, azt követően nem is járt ezen a környéken. Addig viszont hatalmas sétákat tett a birtokon, a róla elnevezett Deák-kúthoz a haza bölcsét érintő legenda is tartozik.
A forrás, aminek a környezetét most építik ki a polgárőrök, akik Török Iván egyesületi elnök vezetésével védnökséget vállaltak a kút felett, alapos gyalogtúra után érhető el a szőlőhegyek alatti erdőben. A forrás mellette kész már egy kút is, amiben víz tükröződik.
- Salföldről hozták a követ, amiből a kút és a forrás mögötti támfalakat megépítik. Minden évben szervez túrát ide az iskola, de mások is ide találhatnak, mert az útvonalat táblák jelzik, s közben vannak pihenő padok is, mert jókora sétával lehet ideérni. A monda szerint ennél a kútnál pihenve találkozott Deák Ferenc egy nagy farkassal, s a vadállatot a tekintetével zabolázta meg, ugyanis a sétabotján kívül más nem volt nála – meséli Gábor.
A faluban lévő Festetics kastély ma iskola, az integrált közösségi szolgáltató tér pedig Festetics Mária nevét vette fel. Az iskola külső falain kívül semmi sem utal a régi kastélyra, ezért nem is látogatható. A szolgáltató házban volt egy kiállítás a nyitáskor Festetics Máriáról, s Gábor szerint azt tervezik, hogy egy állandó emlékszobát rendeznek be a névadóról.
A falu Szent Jakab apostolról elnevezett templomában őrzik Deák keresztlevelét. A falu fölé magasodó dombon épült templom uralja a tájat. Kiss Ágnes orgonista, kántor kérésünkre meg is szólaltatja a még új, impozáns orgonát. A templom látványos, esztétikai élményt nyújtó belső terét minden Söjtörre látogatónak ajánljuk megtekintésre. Kevés falu mondhatja el magáról, hogy olyan történelmi ereklyékkel rendelkezik, mint Söjtör. Az Árpád-korban, Zalavárhoz tartozóan az őrvidék részeként is funkcionált. Földesurai voltak a Hahótok, a Széchyek, a Hásságyiak, a zalabéri Horvátok, aztán a Festeticsek, Deákék. A török kort a front vonal peremén élve szenvedték meg, a főbb útvonalak azonban mindig elkerülték Söjtört. A vasút sem jött erre, bár nagyon szerették volna, sőt voltak olyan tervek is, amelyeken ez szerepelt. Ettől függetlenül jelentőssé növekedett a falu. Az első, 1784-es népszámlálás szerint a lakók száma megközelítette az ezerötszázat, az 1940-es évekre pedig meghaladta a kétezer ötszázat, s Göcsej legnagyobb falujává vált. Ma ezerötszázhatan lakják Söjtört, ahol az emberek a közelmúltban lezajlott időközi polgármester választáson egy, a harmincas évei elején járó fiatalembert választottak vezetőjükké.
- Egerszegen élünk a felségemmel, de mind a ketten söjtöriek voltunk – mondja Gábor miközben az Öreghegyre autózunk. – Visszavásároltuk a családi hegyünket, mert látok fantáziát a kertben. Egyre több söjtöri fiatal tesz így, szerencsére van egy szőlész-borász a hegyen, aki hivatásszerűen foglakozik a szőlővel. Hogy vissza is költözünk-e? Ez a jövő titka!
Sabján István és a lánya, Kitti éppen a szőlőben dolgozik. Kitti szőlész-borász képesítést szerzett, sőt a közelmúltban letette a borbírálói vizsgát is.
- Apámnak mindene a szőlő, ez a nagy telepítés, amit majd tovább kell vinni. Szerintem jövője van a szőlészetnek Söjtörön is – mondja Kitti.
- Csak az baj, hogy sok az elhagyott telek már – így István, aki mindenkinek segít tanácsaival, aki hozzá fordul. – Reméljük a jó borért majd megállnak a turisták is. A megyei nagy borversenyen is nyert az egyik borunk – teszi hozzá. Könyves Gábor azt reméli turistából is többen járnak errefelé, hiszen a falun át vezet majd a Lentit Keszthellyel összekötő kerékpárút. A hegyen meg sok helyről vannak már tulajdonosok, még szlovákiai magyarok is gondoznak birtokot, s több veszprémi család is vett telket.
A falut járva megakad a szemünk egy régi, nagy, lakatlan, „kódis állásos" épületen.
- Le kellene bontani, százmillió forintba is belekerülne a felújítása – mondja Németh Árpád gazdálkodó, az ő családja vette meg a házat, mert hozzá tartozott a szomszédos gazdasági épületekhez, amikre szükségük volt. Lovakat tenyésztenek eladásra, s marhákat tartanak. – A falu egyik legnagyobb gazdájáé, a Bánfiaké volt valamikor. Megvettük, mert a szomszéd német tulajdonos felhagyott a gazdálkodással. Védelem alatt áll az épület, nem tehetünk vele azt, amit akarunk, a felújítására meg önerőből képtelenek vagyunk.
Németh Árpád végigvezet az épületen, ami bizony alaposan leromlott már, de így megroppantan is fenséges, szobáiban régi szerszámokat, gépeket gyűjtöttek össze.
– Szeretem a régi holmikat, a mai fiatalok azt sem tudják már mire használták ezeket – mondja, s megmutatja legújabb büszkeségüket, egy kiscsikót.
- A faluban található egy befejezés előtt álló panzió is, amit felszámolnak. Elgondolkozunk rajta, hogy ez megszerezhető volna-e az önkormányzat számára. Az épület alagsorában egy komplett borfeldolgozó is van, palackozóval. Ehhez tartozott az a több hektár szőlő is, amit elhagytak. Sabján István már a bor kiskereskedelmi értékesítését is megteremtette. Van egy másik szőlős hegyünk is a Gene-hegy, ahol egy 1938-ban épített kápolna is található, pünkösd hétfőn tartjuk ott a hegyi búcsút. Aztán állnak kőkeresztjeink is. Szóval a Deák és a Festetics hagyaték mellett ezeket az értékeket is be szeretnénk vonni a turizmusba. És élnek jól működő szervezetink, amelyek jó hírét viszik a falunak. A népdalkörünk például májusban részt vett az abasári nemzetközi katona és bordal fesztiválon, ahol nagy közönségsikert arattak, a szakmai zsűri pedig kiemelkedő produkcióként értékelte az előadásukat. Söjtör Deák Ferencről ismert az országban, mi azonban tudjuk, hogy a faluban ezen kívül más lehetőségek is vannak, olyan értékek, amelyek másokat is vonzhatnak – mondja Gábor.