Mit eszünk a mindennapi betevővel?

Nos, erre a kérdésre egyértelmű, tudományosan megalapozott válasz egyelőre nem létezik, az óvatosság azonban még a szakember szerint sem árt.

Az E-számok nem mumusok, hanem azért születtek, hogy ezeket a bizonyos adalékanyagokat be lehessen azonosítani és kategorizálni, hogy milyen termékbe miből és mekkora mennyiséget lehet tenni - bocsátotta előre Polgár Ervin, az egyik nagykanizsai pékség cégvezetője.

Az E-számmal jelölt adalékokról kevesen tudják, hogy van köztük olyan, mely nem hogy nem káros az egészségre, hanem egyenesen hasznos a szervezetnek. Mondok példát: ilyen például az E300-zal jelölt aszkorbinsav, magyarán C-vitamin (ez egyébként már a malomban belekerül a lisztbe, mert javítja utóbbi tulajdonságait), vagy a lecitin, mely főleg az agy megfelelő működéséhez kell. Patikákban is lehet venni lecitinkészítményeket, sőt, egyetemistáknak ajánlják vizsgaidőszakban. Ezzel együtt persze, az adalékok többsége limitált mennyiségben kerülhet csak az élelmiszerekbe, a túladagolásuk pedig vélhetően nem szerencsés, mint ahogy ez minden túladagolásnál lenni szokott. Ezeknek az adalékanyagoknak a mennyiségét általában 6 zsemlére számítják ki a táplálkozásbiológusok, azt gondolván, hogy egy átlagember ennek megfelelő péksüteménynél többet nem fogyaszt el naponta. A péksüteményekben egyébként adalékként jobbára a zsírsavaknak olyan vegyületei találhatók, melyek normál esetben a zsiradékokban is előfordulnak, csak kicsit módosítva vannak és nagyobb térfogatot lehet elérni velük.

Grommer Andrea minőségügyi vezető a csomagolásra menő kenyereket ellenőrzi a pékség nagykanizsai gyárában Fotó: Szakony Attila

Polgár Ervin hozzátette: törekednek arra, hogy minél kevesebb adalékanyagot és minél több, az eltarthatóságot növelő kovászt használjanak a termékek előállítása során. Másrészt azt is megjegyezte: a közgondolkodás feleslegesen foglalkozik sokat az adalékanyagokkal, miközben azoknál jóval veszélyesebb vegyületek is találhatók élelmiszereinkben, még hozzá a transzzsírsavak, melyek szabad gyökként, sejtméregként funkcionálnak a szervezetbe kerülve.

Egy nevét elhallgató, de éppen az említett adalékanyagok forgalmazásával foglalkozó szakember kérdésünkre elmondta: habár tudományosan még nem bizonyított, hogy az említett anyagok veszélyt jelentenének az emberi egészségre, ennek ellenére szerinte sem árt az óvatosság. Legyenek körültekintőek és olvassák el a csomagoláson szereplő információkat, s azt a terméket válasszák, melyben kevesebb az adalék. A tartós, előre csomagolt kenyerek helyett vegyenek friss sütésűt. A tartós kenyerekben ugyanis több adalék van, mint a friss sütésűben, hiszen a vevők előbbieknél is elvárják a frissességet, amit pedig csak így lehet biztosítani. Mint fogalmazott: az adalékanyagokkal kapcsolatban egyébként vásárlói oldalról is tapasztalható egyfajta skizofrén állapot: sokan szeretnének egészségesen táplálkozni, de a minőséghez ragaszkodnak. Márpedig adalékanyagok nélkül például egy  változatlan tömegű kenyér térfogata rögtön feleződik. Lehet tippelni, hogy az adalékolt, nagy, vagy az adalékmentes, de kisebb kenyér közül melyiket vesszük le a polcról...