Üresen áll az egymilliárdos komplexum Gelsén

Egy évtizeddel ezelőtt csodaszép álmot dédelgettek a gelseiek. Egy olyan modern fürdőkomplexumról fantáziáltak, ahol a termálvíz adta lehetőségeket kiaknázva, nem csak melegvizes medencékben ejtőzhetnek a vendégek, de a gyerekek úszásoktatására is alkalmas lesz az épület. A helyi önkormányzat már 2004. februárjában rendelkezett építési engedéllyel, ám a kivitelezéshez szükséges anyagiak előteremtése sem volt egyszerű feladat. Vagy mégis?

Alig három esztendővel később, cirka egy milliárd forintból meg is épült a komplexum. Jórészt bankhitelből, az Erste Bank 350 milliója mellé, a Magyar Fejlesztési Bank is adott 500 millió forintot, ráadásul 70 százalékos kamattámogatással, így a gelsei önkormányzatnak csak valamivel több mint 100 millió forintot kellett önrészként biztosítani. A termálfürdő és tanuszoda avatására 2008. szeptemberében került sor, az ünnepségen többek közt megjelent az Magyar Úszószövetség akkori főtitkára, Ruza József és dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés akkori alelnöke. Az avatáson Rácz József, a település akkori polgármestere a további fejlesztési elképzelésekről is szólt. Akkortájt még szabadtéri medencékkel szerették volna bővíteni a komplexumot, sőt egy szálloda építésének ötlete is körvonalazódott.

– A fürdőt először egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság üzemeltette, ennek jómagam voltam a vezetője – mondta Szegedi Ferenc, a falu jelenlegi polgármestere. – Noha az első évben nem reméltünk hatalmas nyereséget és a gazdasági válság is kezdte éreztetni hatását, azt mi sem gondoltuk, hogy 15 millió forintos hiánnyal zárjuk majd az évet. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a bevételből finanszíroztuk volna a komplexum működését, sőt a hitelek törlesztését is a várt nyereségből reméltük. Miután a második évben is veszteséges volt a fürdő, új megoldáson kellett gondolkodni, ezért körzeti tanuszodaként akartunk állami támogatáshoz jutni. Kormányzati körökből kaptunk is ígéretet arra, hogy évi 20 millió forintos támogatást kap a létesítmény, akkoriban ugyanis a helyi gyerekek mellett, Murakeresztúrról, Zalaszentbalázsról, Csapiból, Felsőrajkről és Pacsáról is ide hozták a diákokat úszásoktatásra. Végül az állami dotáció mégsem realizálódott, így a fürdő tovább termelte a hiányt.

László Piroska jegyző és Szegedi Ferenc polgármester az üresen álló fürdőben. A falu reméli, hogy szükség lesz még a startkőre. Fotó: Szakony Attila

A felvett hiteleket ugyanakkor törlesztenie kellett volna az önkormányzatnak, de már a benyújtott egyéb számlákat sem tudta fizetni a település. Ekkor – 2011. januárjában – adósságrendezési eljárást kért maga ellen az önkormányzat, ami később maga után vonta a fürdőt üzemeltető gazdasági társaság felszámolását is.

– Az adósságrendezés keretében az önkormányzatnak megtiltották, hogy veszteséges tevékenységet folytasson, így ha akartuk sem tudtuk volna tovább üzemeltetni a fürdőt – folytatta Szegedi Ferenc.

A gelsei fürdőt végül 2012. decemberében zárták be. Azóta csak a karbantartó járt az épületben, illetve a cikk kapcsán a minap lapunk munkatársai is megtekinthették belülről a komplexumot.

– A fürdő egyelőre még az önkormányzat tulajdonát képezi, de rövidesen – ha lezárul az adósságrendezés – minden bizonnyal a Magyar Fejlesztési Bankhoz kerül – árulta el a polgármester, aki nem tagadja: fáj a szíve, hogy üresen tátong az épület. – Nézzenek körül, akár holnap újra ki lehetne nyitni a fürdőt, csupán pár megrepedt csempét kellene kicserélni, s egy tisztasági festésre lenne szükség. Igaz, azt nem tudom, hogy a gépészeti berendezéseket, szivattyúkat, vízforgató eszközöket mennyire viselte meg a kétéves kényszerszünet, de talán működnek még.

A gelsei fürdő egyébként tényleg nincs rossz állapotban, ha nem tudná az ember, hogy két éve nem üzemel, azt hihetné, hogy túl korán, nyitás előtt érkezett. A medencék mellett műanyag pihenőágyak sorakoznak, a növények zöldellnek és a büfé árlapját – melegszendvics 250 forint – sem pakolták el. A sport- és pihenőmedencékben nincs víz, a szauna és a gőzkabin is üres, de úgy tűnik, hogy mindez csak időleges. A kérdés persze az, hogy meddig tart még a kényszerszünet, s mikor kezd el az enyészeté lenni az egy milliárd forintos vagyon. Azt a laikus is érzékeli, hogy valamit kezdeni kellene a komplexummal, lehetőség szerint minél előbb. Veszni hagyni egy ekkora értéket talán nagyobb bűn lenne, mint felépíteni volt.

– Mi gelseiek azóta sem adtuk fel a reményt, hogy ismét megnyit a fürdő – hangsúlyozta Szegedi Ferenc, aki hozzátette: az önkormányzat minden ésszerű megoldást támogatna és partner lenne abban, hogy működjön a fürdő. – Minisztériumi, s államtitkári szinten is érdeklődtünk az úszásoktatás elindításáról, de egyelőre nem kaptunk érdemi választ.

Szegedi Ferenc polgármester abban bízik, hogy hamarosan a vendégeknek is kinyithatja a fürdő ajtaját. Fotó: Szakony Attila

A település által felhalmozott hatalmas adósság, az azt követő és mai napig tartó perek és eljárások a falu lakosságát is megosztották, ám abban valószínűleg minden gelsei egyetért, hogy a fürdőnek üzemelnie kellene. Ezt amúgy több falubeli is megerősítette.

– Ha szarkasztikusan akarnék fogalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy nem kell aggódni, hiszen a fürdőt nem tudják elvontatni a helyéről – mondta kissé keserédesen a polgármester, aki bízik a pozitív változásban.

SZERINTEM

Pásztor András

Ugyan keveset tudok a bankok befektetési stratégiájáról, de ha jól tudom, több száz millió forintos hitel nyújtásakor a pénzintézetek is szoktak kérni olyan hatástanulmányokat, melyek a fenntarthatóságra, a megtérülésre vonatkoznak. Biztos vagyok benne, hogy a gelsei fürdő esetében is készült ilyen, de hát ahogy mondani szokták, a papír sok mindent elbír. A valóság egészen más.