Szappanadó és nászajándék az államtól - Adók, termékdíjak, kedvezmények 2015-ben

Turzó Györgytől, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Zala megyei Szervezetének elnökétől érdeklődtünk a fontosabb változásokról.

- Valóban, az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest jelentős visszalépést jelent a törvényhozók részéről, hogy jövőre mégsem terheli adó az internetszolgáltatásokat. A cafetéria-rendszerben az eredeti elképzeléshez képest történt enyhítések mellett ugyanakkor több korlátozás lép életbe. A béren kívüli juttatások közterhei ugyan nem változnak, de a most hatályos kettő helyett, jövőre három korlát is behatárolja majd a juttatások értékének azt a részét, ami után a juttató a 16 százalék szja mellett kedvezményes (14 százalékos) ehót fizethet - mondja az adószakértő.

Turzó György: Várhatóan fordított adózás alá esik a munkaerő kölcsönzés

- Az összesen 450 ezer forintig adható SZÉP-kártya támogatás teljes egészében, valamint évi 200 ezer forintig a többi béren kívüli juttatás ha az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt nem haladja meg továbbra is 35,7 százalék közterhet visel. Kétszázezer forint fölött viszont már egyes meghatározott juttatásról beszélünk, ami után 51,17 százalék befizetési kötelezettség terheli a munkáltatót. Csakhogy emellett még, ha a SZÉP-kártya támogatás és a többi béren kívüli juttatás együttes értéke az évi 450 ezer forintot, illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladja, a meghaladó rész szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az eddigi összesen 500 ezer forint helyett 50 ezer forinttal, illetve, ha a munkáltató nem vállalja a SZÉP-kártya juttatást, vagy a munkavállaló nem választja, 300 ezer forinttal kevesebb értékű béren kívüli juttatás után lehet 14 százalékos ehót fizetni - foglalta össze a szakértő a béren kívüli juttatások adóvonzatában történt változások lényegét.

Elmondta: jelentős változás, hogy a jelenlegi 40-ről 50 százalékra nő a reklámadó felső kulcsa, bár egyes vélemények szerint ezt az intézkedést az Európai Bizottság még elmeszelheti , erre egy néhány héttel ezelőtti állásfoglalás utal, miszerint ez a lépés közösségellenes lehet. A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az egyszerűen csak élelmiszeradónak rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díj, amit feltehetőleg áremelésekkel gazdálkodnak majd ki az áruházláncok. Az adó mértéke jelenleg egységesen az előző évi nettó árbevétel jövedéki és népegészségügyi termékadó nélküli részének 0,1 százaléka. Az új javaslat szerint viszont sávos lenne az adózás, a nagy (300 milliárd forint árbevétel feletti) áruházláncok 6 százalékot fizethetnek.

A két eladó hölgy, Németh Bernadett és Dobos Éva sem tudja egyelőre, hogy jövőre mennyivel drágul majd a „szappanadó”, azaz a környezetvédelmi termékdíj miatt például a mosószer (Fotó: Katona Tibor)

A különadók is megmaradnak. Drágulásokhoz vezethet még a környezetvédelmi termékdíj kiterjesztése egyes vegyipari termékekre, például a tisztálkodási és szépségápolási cikkekre. Ezáltal drágábbak lehetnek a szappanok, krémek, illatosítók, tusfürdők, mosószerek. A szappanadó néven elhíresült termékdíj, mint a szakértő néhány tétel kigyűjtése után tájékoztatott, inkább a kispénzűeket sújtja majd. Például a ma legolcsóbb tusfürdőnél 15 százalékos drágulást is hozhat, a márkásabb termékek viszont egy-két százalékkal kerülnek majd többe ennek hatására. Hasonló változásra lehet számítani a mosószerek körében. Míg a mosószóda ára négy százalékkal emelkedhet, addig a magasabb kategóriás mosószerek körében az egy százalékot sem éri majd el a drágulás. S ha már termékadóról van szó, belép az alkohol is ebbe a körbe. Az alkoholos italok után népegészségügyi termékadót kell majd fizetni, kivéve a pálinkát és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét gyógynövényt tartalmazó szeszes italokat. A jövedéki adót illetően változni fognak a magán- és bérfőzés szabályai, az alkoholtermékek adómértékei, a szivar, a motorikus célú gázok szabályozása is módosul.

Az adótörvénnyel másrészt kedvezni igyekeznek a családoknak, bár nem valószínű, hogy azzal az előbbieket kompenzálni lehetne.

Pálos-Vágvölgyi Krisztina és Pálos Tamás nyáron házasodtak, jövőre havi ötezer forint nászajándékot kapnának az államtól (Fotó: Katona Tibor)

- A friss házasok bizonyos feltételek teljesülése esetén a házasságkötést követő két éven keresztül havi 5 ezer forint adókedvezményben részesülhetnek jövő évtől. A kétgyermekes családok által igénybe vehető adókedvezmény összege azonban csak 2016-tól emelkedne, 2019-ig, fokozatosan a kétszeresére, gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forinttal növekedne, az első évben gyermekenként havonta 2500 forint lesz a növekmény. Kedvező változás lehet a gyermekesek számára, hogy jövőre a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is a maximális mértékű kedvezményt vehetik igénybe a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból - folytatja Turzó György.

A forgalmi adóra vonatkozó érdeklődésünkre közölte:

- Az ÁFA adónemben is több változás lesz, bővül a fordított adózók köre, módosul a távolról nyújtott szolgáltatások teljesítési helye. Várhatóan fordított adózás alá esik a munkaerő kölcsönzési szolgáltatás, ami a munkaerő kölcsönzést nyújtó cégek vezetői szerint nem segíti a foglalkozás bővítést, mivel a kölcsönzött munkaerő szolgáltatás adózásának adminisztratív terheit, főként a külföldi tulajdonban levő munkaerő kölcsönzők nem szívesen vállalják.

Jelentősen bővülhet az önkormányzatok által kivetett adók köre. Az önkormányzatok jelenleg arról dönthetnek, hogy kivetik-e a parlament által elfogadott helyiadó-törvényben szereplő valamelyik adót, s ha igen, milyen mértékkel. A mostani módosítás megalkotja, de nem definiálja, a települési adók csoportját. A jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet települési adóval sújtani, amit más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja. Ugyanakkor a települési adó sem az államot, sem (más) önkormányzatot nem terhelheti.

- Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét (EKAER), aminek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki - közölte egyebek között a kamara elnöke.