Gyűlölet helyett megbékélés

BUDAPEST - „Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a magyar köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentés hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps köszöntötte, harsonák díszjeleket fújtak. A téren a magyar Országgyűlés felhívására több tízezren gyűltek össze, ott voltak az Országgyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, meghívást kaptak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték".

KESZTHELY - „Tegnap délután 5 órakor kezdődött Keszthelyen az a megemlékezés, amelyet a Magyar Demokrata Fórum, a Kisgazda Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt szervezett a Balaton-parti város főterén, a templom előtt, ahol mintegy kétezren gyűltek össze. A Himnusz közös eléneklése után elsőként Tar Ferenc, a Balatoni Múzeum munkatársa emlékezett az 1956-os forradalom mártírjaira. Ezt követően Elekes József – frissen belépett MDF tag – szavalt, majd Szunyogh János, az FKgP országos vezetőségének tagja lépett a pódiumra. A Pacsán 1956-ban forradalmi bizottsági tag párhuzamot vont 1848 és 1956 között. Beszéde végén annak a reményének adott kifejezést, hogy ezután nem a gyűlölet, hanem a megbékélés diadalmaskodik hazánkban. Őt Kovács József, a Kereszténydemokrata Néppárt keszthelyi vezetőségi tagja követte, aki a keresztény eszmeiség nevében óvott a viszálytól, s ugyancsak megbékélésre szólított fel.

Végezetül Csengey Dénes író, az MDF országos elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Érzelemtől átitatott beszédében elsőként köszöntötte a Magyar Köztársaság jelenlévő polgárait. Utalt rá, hogy az elmúlt hónapokban a hazai demokrácia több győzelmet aratott, amelyekre a koronát a déli 12 órakor történt bejelentés tette fel... Napjaink békés forradalmát győzedelmesnek értékelte, és egyidejűleg felszólított minden tenni akarót a munka megkezdésére, az ország szebbé-jobbá tételére. Utalt arra, hogy a reformkommunistáknak is voltak érdemeik a közös eredmények létrehozásában napjaink politikájában. A hatalomért harc lesz – mondta –, de ez a harc békés kell, hogy legyen a parlamenti, választási csatározások színterén..."

Keszthelyen az 1989. október 23-ai ünnepség szónoka Csengey Dénes volt. „A hatalomért harc lesz, de ez a harc békés kell, hogy legyen a parlamenti, választási csatározások színterén", mondta

NAGYKANIZSA - „Tegnap délután 17 órakor a Kossuth téren gyülekeztek az MDF nagykanizsai szervezetének tagjai, s az érdeklődők, akik... táblákkal, valamint égő gyertyákat, fáklyákat a kezükben tartva vonultak a Deák térre. Az itteni '48-as szobor talapzatánál rövid emlékműsor hangzott el, majd a mintegy ezer főre növekedett tömeg átvonult a Szabadság térre, arra a helyre, ahol 33 évvel ezelőtt a kanizsai nép is bátran kifejezte a véleményét, az akkori eseményekről... Ezt követően a résztvevők a Károlyi-kertbe vonultak az egykori ávós laktanya elé, ahol kopjafát állítottak a 33 évvel ezelőtti forradalom, s áldozatai emlékére. A kopjafát Németh Ferenc, a Tungsram nagykanizsai gyárának dolgozója faragta. Itt került sor az ünnepi beszédre, amelyet Tarnóczky Attila tanár, az MDF nagykanizsai választmányának tagja mondott.

Fél hatkor a Landler Jenő Gimnázium előtt tartotta megemlékezését az MSZP nagykanizsai ideiglenes szervező bizottsága. A mintegy 300 résztvevő először meghallgatta a Himnuszt, amelyet a gimnázium énekkara énekelt, majd dr. Vári László, az MSZP Megyei Ideiglenes Koordinációs Tanácsának elnöke méltatta a nap jelentőségét. Beszédében hangsúlyozta, hogy október 23-a az emlékezés napja. Emlékezünk mindazokra, akik a barikádok valamelyik oldalán elestek. Magyarország népe vérrel áldozott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és az igazsághoz való ragaszkodását. Ez a nap megtalálta és megőrizte igazi hatalmát, ellenállhatatlanul sodor és ragad magával tovább, most már az emberi szembenézés felé... A Szózat hangjaival ért véget a megemlékezés".

ZALAEGERSZEG - „Zalaegerszegen a Dísz téren délután 5 órakor az ellenzéki pártok és szervezetek – MDF, MSZDP, SZDSZ, Fidesz – emlékeztek meg az 1956-os események 33. évfordulójáról... A megemlékezés ünnepi szónoka Müller Imre, az MDF egerszegi szervezetének tagja volt... Mint mondta, gyermekfejjel élte meg a forradalmi eseményeket. Megdöbbentő képsorokban vázolta soha el nem múló megrázkódtatásait. A szónoklat után Pénzes Csaba, az SZDSZ képviselője Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványát olvasta fel, majd Nagy Imre november 4-ei rádióbeszédéből hangzott el részlet. A megemlékezés a népszerű dal: Ha én rózsa volnék... dallamaival zárult.

Az ünnepség után az érdeklődők egy része az SZMK teaházába vonult, ahol Rosta Sándor, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének tagja, az MSZDP képviselője nyitotta meg az '56 című kiállítást. Itt eredeti dokumentumokat, újságokat tekinthetnek meg az érdeklődök...

Dr. Ólmosi Zoltán előadása. Jogos népharag söpörte el a szocializmus orcájába bújtatott rendszert – hangzott el 1956. október 23-áról. Fotó: ZH Archívum

Zalaegerszegen délután 4 órakor a megyei pártház földszinti tanácskozótermében mintegy félszáz érdeklődő részvételével tartották meg az emlékülést. A megjelenteket az MSZP megyei ideiglenes koordinációs tanácsa, valamint a városi ideiglenes szervező bizottság nevében dr. Balogh Miklós köszöntötte. 1956-ról dr. Ólmosi Zoltán történész, a Párttörténeti Intézet munkatársa emlékezett meg. Október 23-ról szólva kifejtette: jogos népharag söpörte el a szocializmus orcájába bújtatott rendszert, ugyanakkor polgári restaurációs jelenségek is fellelhetők voltak 33 évvel ezelőtt... Mint mondta, mindenkinek saját lelkiismerete szerint kell eldönteni, hogyan minősíti akkori tettét".