Hírek

2014.08.12. 14:30

Óvatosan optimisták - Fiatalok a "nagybetűs élet" kapujában

Az életkezdés sose könnyű, főleg nem a mai világban. A témával kapcsolatban három fiatal véleményét kértem ki, akik különböző módon, de mind ott állnak a nagybetűs élet kapujában.

Nagy Katinka

Az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Intézmény idén végzős tanulója, Tóth-Czoczek Alexandra osztotta meg velem először a tapasztalatait.

– Rajz szakon tanulok, de a rajz mellett kerámiaműhelybe is járok az iskolában. A képzéssel elégedett vagyok, bár például több műhelyóra lehetne, mert egyelőre csak fakultációként tanulhatjuk, ami kicsit kevés. Azért is maradtam az Adyban általános iskola után, hogy művészeti vonalon maradhassak. Továbbtanulni mindenképpen szeretnék, de egyetemen is inkább valamilyen művészeti irány érdekelne vagy akár még a programszervezés.

Tóth-Czoczek Alexandra: – Nem vagyok előre tervező típus, majd úgy lesz, ahogy alakul (Fotó: Nagy Katinka)

– Szeretek emberekkel foglalkozni, és jó érzés, ha azzal, amit csinálok több embernek okozok örömet. A testvéreim is tovább tanultak, egyértelműnek tűnik, hogy követem a példájukat. A diploma fontos, bár sok esetben szakmával könnyebb elhelyezkedni, mindenki helyzete más. Külföldre szívesen kimennék kipróbálni magam, de nem mostanában, esetleg 10 év múlva, viszont akkor már hosszabb időre. Leginkább a nyelvek vonzanak és a lehetőségek, de mindenáron nem is akarok menni, majd ahogy az élet hozza. Az komoly baj, hogy munkát találni nehéz, kevés a munkahely és sokszor jól jön az ismerősök segítsége is. Most fogok kikerülni a nagyvilágba, és elég rémisztő, hogy nem tudom mi fog történni. De nem is vagyok az a nagyon előre tervező típus, van egy elképzelt keret, de leginkább majd úgy lesz, ahogy alakul. Diákhitelt viszont semmiképpen se akarok felvenni, az ismerőseim között van olyan, aki már több mint 7 éve fizeti...

Póka Ágnes a most következő tanévben lesz végzős a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán, nemzetközi tanulmányok alapszakirányon.

– A képzés szintje nagyon jó, és hozzáértő tanáraink vannak, összességében szeretem ezt az iskolát. Nagyon sok témába belenyúlunk, de azt érzem, hogy ezután mindenképpen jól jön majd a mesterképzés is, ahol már csak egyvalamire fogunk fokuszálni és nem foglalkozunk ennyire szerteágazóan mindennel.

Póka Ágnes: – Összeköttetések vagy nagyon határozott fellépés nélkül nagyon nehéz elkezdeni az életet (Fotó: Nagy Katinka)

– Ami nagyon fontos lenne az a gyakorlat, de sok fiatalokat fogadó hely nem ad igazi feladatokat a tanulóknak, pedig ez az élő tapasztalatszerzés elengedhetetlen lenne az elhelyezkedés szempontjából. Ha beszél az ember nyelvet, vagy akár több nyelvet, az mindenképpen jó dolog, és nagy előny is, de még akkor sem árt némi valódi szakmai tapasztalat. Szeretnék elhelyezkedni Magyarországon diploma után, viszont, ha nem jön össze, elmegyek külföldre dolgozni, akár nem is szakmán belül, hogy tudjak félrerakni némi pénzt. Azt még nem tudom, hogy tartósan kint akarok-e maradni külföldön. Sok múlik az élményeken, a helyen, a társaságon is, de azért inkább maradnék itthon, ha adódik rá lehetőségem. Ami biztos, hogy diplomáig mindenképpen itthon lakom, de utána szeretném elkezdeni a saját életemet, akkor is, ha esetleg tovább tanulok. Bár tény, hogy teljes munkaidős állást találni manapság nagyon nehéz. Általában azok jutnak munkához, akiknek van ismeretségi köre, esetleg gyakorlaton voltak egy adott cégnél és ott fogják őket, mert elégedettek voltak a munkájukkal. Összeköttetések, vagy nagyon határozott fellépés nélkül nagyon nehéz elkezdeni az életet – összegezte Póka Ágnes.

– Veszprémben végeztem egyetemet, az alapszakom kommunikáció és médiatudomány volt, újságírás szakiránnyal, a mesterszakom pedig színháztudomány a Pannon Egyetemen – avatott be inkognitója megőrzését kérő interjúalanyom, aki – egyelőre úgy néz ki – véglegesen befejezte a tanulmányait.

– Az alapszak vége felé sokat gondolkodtam rajta, hogyan tovább, dolgozzak vagy még továbbtanuljak. Korábban szerettem volna elvégezni a mesterszakot is kommunikációból, de úgy láttam, mesterképzésen elsősorban már a megalapozott elméleti tudást mélyítik tovább, én viszont inkább gyakorlatra vágytam, amiből kicsit kevesebb jutott az alapszakon. Végül a színháztudomány mellett döntöttem, mivel magát a színházat és a művészetet nagyon szeretem, illetve szakterületnek szívesen foglalkoznék ezzel. Nagyjából egy hónapja kaptam kézhez a mester diplomámat, azóta kutatok állás után. Mindenki mondja, hogy gyakorlat nélkül friss diplomásként nagyon nehéz állást találni, ezért az egyetem alatt már újságíróként gyakornokoskodtam egy évet, illetve korábban is igyekeztem tapasztalatokat szerezni az egyetemi lapnál, ezek mindenképpen hasznos tapasztalatokkal láttak el, részben belekóstolhattam már a munka világába, nem teljesen idegen a terep, és általában pozitív visszajelzéseket kaptam a gyakorlatom során. Ugyanakkor úgy látom, még így sem olyan könnyű jó munkát találni. Y generációsként valószínűleg egy kicsit másképp állok már hozzá a munkakereséshez, mint az előző generációk. Fontos, hogy a munka ne csak a napi robotot jelentse a betevő falatért, hanem amit szívesen végzek, egy olyan állást, ahol tudok fejlődni, ahol kamatoztathatom a kreatív energiáimat. A kis magyar valóság persze ezzel sokszor éles ellentétben áll. Ezek miatt az igények miatt az idősebbek nem egyszer elmarasztalják a mai fiatalokat, és természetesen kezdőként nem is kell nagyon elrugaszkodni a földtől, de a rossz közérzettel végzett munkát nem tartom hosszú távon túl jó opciónak. Annyi bizonyos, hogy rengeteg hit, szakmai alázat és kitartás kell ahhoz ma itt (és máshol is), hogy valaki elérje az álmait, a vágyott munkahelyet. Én mindenképpen támogatom azt, hogy ha tehetjük, valamennyit dolgozzunk külföldön is. Nem feltétlenül azért, mert itthon nem találunk más lehetőséget. Amiért én elsősorban szeretnék majd egyszer egy kis ideig külföldön is dolgozni, az a tapasztalatszerzés. Egészen más perspektívát tud adni az idegen környezet, rálátást a világra, azáltal, hogy teljesen egyedül kell helyt állnunk, magunkra utalva, önmagunkról is tanulhatunk, nyitottabbá, kezdeményezőbbé, bátrabbá válhatunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!