Az önkormányzat lekaszáltatta a patakmedret Tilajon

– Az út mentén kanyarog a patak, a medret azonban teljesen benőtte a sás, a gaz – mutatja a Petőfi utcában burjánzó vegetációt Varga Ferenc. – Rengeteg a kopasz csiga, a sikló, múltkor beleveszhetett valami állat, mert erős bűz terjengett. Nem tudom kinek a feladata lenne az árok rendbetétele, az önkormányzaté, vagy a Vízügyé, de évek óta tart ez az áldatlan állapot. Az út szélét az önkormányzat kaszáltatja, s az itt élők közül többen nyírják a partot, de a meder állapotán ez nem segít. A patakon átvezető hidak állapota is siralmas, a velünk szembeni például gyakorlatilag alkalmatlan a biztonságos átkelésre. Nem tudjuk, kinek volna a dolga rendbetenni, vagy elbontani. Jeleztük a gondot az önkormányzatnak, de azt a választ kaptuk, tisztázatlan, hogy kihez tartozik a meder.

Varga Ferenc a sással, gazzal benőtt patakmedret mutatja. Azóta az önkormányzat - bár nem volna feladata - elvégeztette a munkát.

Fotó: Katona Tibor

A felvetett kérdésekkel megkerestük Senkó Józsefet, Tilaj polgármesterét, aki az alábbi módon reagált. – Az említett panaszokkal kapcsolatban a faluból Varga Úr és más személy sem keresett meg kérdéseivel, problémáival. Tájékoztattam volna, hogy a patakmeder a tavalyi esztendőig a Kisbalatoni Vízitársulat kezelésében volt, a társulat megszűnésével került át a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz. Információim szerint náluk kapacitáshiány miatt torlódnak az ilyen jellegű munkák. Mindezek ellenére önkormányzatunk lehetőségeihez és az időjáráshoz alkalmazkodva eddig minden évben többször is lekaszálta az említett patakmedret. A napokban megtörtént ez idén is, a megszokottnál talán kicsit később.

A Tilaj két településrésze Tilaj és Tilajújhegy 3 km távolságra van egymástól, mindkét részen nagy közterületekkel, karbantartást igénylő vízelvezető árkokkal, hegyi utakkal. Mivel völgyben épültek a falvak, az idei rendkívüli esős időjárás nagy terheket rótt az önkormányzatra, kilenc alkalommal kaszáltuk közterületeinket, illetve ötször a két települést összekötő útszakaszt. A Belügyminisztérium felhívására négy ütemben végeztünk kötelező parlagfű irtást. Idén a Start közmunkaprogram keretében mezőgazdasági termelést is folytatunk, a szántóföldi kultúrák mellett több száz helyben oltott facsemetét ültettünk ki önkormányzati területekre, amelyek gondozása ugyancsak fokozott odafigyelést igényelt. Ezen okok miatt a patakmeder tisztítását – ami tulajdonképpen soha nem volt önkormányzati feladat – kénytelenek voltunk ez idáig halogatni.

A kifogásolt fahidakat sok évvel ezelőtt az ingatlantulajdonosok építették. Jelenleg életvitelszerűen egyetlen ember él a patak másik oldalán. Ő azonban soha nem fordított gondot a híd karbantartására, így kénytelen szomszédja hídját használni. Ezek az ingatlanok egyébként a Jókai utca felől is megközelíthetőek. Az önkormányzat gondozásában lévő két hidat (Rákóczi illetve Jókai utca) azonban az elmúlt években felújítottuk, hosszú évekre biztonságossá téve azokat.

A spanyol csigák jelenléte mindkét településen általános, bizonyára szerepe van ebben a párás, csapadékos időjárásnak, a talajvizes környezetnek. Az önkormányzat is küzd ellenük, azt gondolom, nem kizárólag helyi problémáról van szó.

Siklók megjelenését eddig még senki sem jelezte, az elhagyott területek, gondozatlan birtokok háborítatlan élőhelyet kínálnak ezen élőlényeknek. A mi falunkban is van ilyen bőven. A külföldi tulajdonosok megöregedtek, nem jönnek Tilajba. Amellett, hogy fizetési kötelezettségüket sem teljesítik, nem gondoskodnak az ingatlan gondozásáról sem. Legtöbb esetben ez a teendő is megoldandó önkormányzati feladat marad. Ne felejtsük el, hogy a siklók védett állatok. A közelmúltban a sajtóban olvasható volt, miként kell eljárnunk megjelenésükkor.

A közösség polgármestereként az a meglátásom, hogy a gondokat szerencsésebb lenne helyben megbeszélni és orvosolni. Én mindig is partner voltam hozzá.