Isten igéje motoron érkezik

Minderről beszélgettünk Bátor Botonddal, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend 6 éves megbízatása végén májusban leköszönő tartományfőnökével, aki nemrég Nagykanizsán, a Jézus Szíve templomban járt.

– A pálos rendet ma különböző tartományok alkotják, az egyik maga Magyarország, ami egyben anyatartomány is, hiszen innét indultunk – adott vázlatos áttekintést a rend felépítéséről Bátor Botond. – Tavaly év végéig 4 rendházunk volt (Pécsett, ez a magyar tartomány székhelye is, Pálosszentkúton, Márianosztrán és a budapesti Sziklatemp-lomban), idén azonban elkészült az 5. is, Erdélyben, Hargitafürdőn. Most 19-en alkotjuk a közösséget, ami nem nagy létszám, de ha azt vesszük, hogy 1989-90-ben, amikor újraindult a rendünk 12-en voltunk, ez mindenképpen gyarapodást jelent. Különben a pálosok a világon körülbelül 5-600-an vannak, gyakorlatilag minden kontinensen, kivéve Ázsiát. Ez viszont már vitathatatlan fejlődés, ami elsősorban a lengyelek missziójának köszönhető. Lengyel földön, Czçstochowa-ban, a Jasna Góra-i kolostorban van a központunk is – mondta.

A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a pécsi, Jakab-hegyi és a pilisi remetéket. A krónika szerint az alapító hat társával együtt Kesztölc falu határában telepedett le, ahol a Szent Kereszt tiszteletére kis monostort emeltek. Ez, Kereszt-úr volt szerzetesi életük első helye. 1300-ban Lőrinc lett a keresztúri pálosok perjele. Az ő nevéhez fűződik a Szent Lőrincről elnevezett budaszentlőrinci monostor megépíttetése. 1308-ban engedélyezte számukra a pápa a regulát, ettől kezdve már első Remete Szent Pál rendjeként emlegették a pálosokat. A ferencesek mellett az övék lett a legkedveltebb szerzetesrend hazánkban. A testvérek mezőgazdasággal foglalkoztak, szőlőt műveltek, halastavakat vettek, malmokat működtettek, hogy a legfontosabb élelmiszereket biztosítsák maguknak. Templomaik szerények voltak, napjaikat imádság, olvasás, elmélkedés és kétkezi munka töltötte ki.

– A pálosok a nemzet mellé rendelt rend, de szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak a magyar nemzet mellé, hiszen a horvátok, szlovákok és a lengyelek számára is a nemzeti identitás képviselői voltak az egészséges nemzeti öntudat megteremtői – folytatta Bátor Botond. – A barokk korban – szakítva a korábbi, viszonylagos zártsággal –, megnyílt a rend a helyi közösségek felé, lelkipásztori tevékenységet folytatott, iskolát működtetett, sőt, részt vett a tudományos életben is. Létrehozta a Hazafias Férfiúi Társaságot, ami a Magyar Tudományos Akadémia őse. Pesti rendházunkban találkoztak bizonyos időközönként a hazai tudományos élet nagyjai, és megvitatták az aktuális kérdéseket – ez egészen 1786-ig működött, amikoris II. József, a „kalapos király" feloszlatta a rendet. Csak 1934-ben, éppen 80 éve telepedtek vissza Magyarországra a pálosok, így idén kerek jubileumot ünneplünk.

Bátor Botond: – A pálosok a nemzet mellé rendelt rend, de nem csak a magyar nemzet mellé, hiszen a horvátok, szlovákok és a lengyelek számára is a nemzeti identitás képviselői voltak, az egészséges nemzeti öntudat megteremtői. Fotó: Szakony Attila

– A törökdúlás idején voltak harcos évtizedek is, amikor a Szent Koronát védelmezték.

– Így van, Visegrádon, illetve Pilisszentlászlón volt egy-egy kolostorunk, ezekben őriztük, védelmeztük a Szent Koronát. Azt is szokták ránk mondani, hogy „harcos" rend voltunk, de ez túlzás, hiszen senki nem azért állt pálos szerzetesnek, hogy harcoljon. Az viszont igaz, hogy a szerzetesek között voltak korábbi katonák is, és ők nehéz helyzetben nyilván kardot ragadtak. De ilyen szituáció bármelyik rend életében előfordult.

– A közelben, a Somogy megyei Iharoson és Pogányszentpéteren is jelen voltak, lát-e esélyt arra, hogy visszatérjenek?

– Valóban, Pogányszentpéteren állt a kolostorunk és máig ápoljuk a kapcsolatot az itteniekkel, illetve a szomszédos iharosiakkal. Hogy valahol újra megtelepedjünk, hogy bővítsük a közösségek számát, az nagyban függ a létszámunktól is. Sajnos, Magyarország jó ideje demográfiai mélyponton van, a születések száma kevés, ebből fakadóan kevesebben vállalják a szerzetesi életet is. Ez az egyik. A másik pedig, hogy felnőtt egy olyan generáció, amelyik nem mer dönteni. És itt most nemcsak a szerzetességre gondolok, hanem a házasságra is. Ezzel együtt én nem lehetek pesszimista...

A május 31-edikével leköszönő tartományfőnök elárulta azt is: sorsa utódja kezében van, ő határoz majd arról, hogy a továbbiakban mi lesz a feladata a renden belül. De mint mondta, akármi is, ő örömmel fogja végezni.

– Még van egy utolsó tervem, aminek a megvalósítását már elkezdtem, de a befejezése már az utódomra marad: Pécsett szeretnénk egy komoly pálos kiállítást létrehozni az önkormányzattal és az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve. Olyan tárlatot tervezünk, mely elsősorban nem a vallás, hanem a kultúra oldaláról mutatja be a pálosokat, hiszen a magyar kultúrtörténetnek is szerves része voltunk, gondoljunk csak Virág Benedekre, vagy Verseghy Ferencre.

Bátor Botondot a hívek úgy is ismerik, mint „a motoros atya", ugyanis kedves közlekedési eszköze a vasparipa, sőt ma már motoros zarándoklatokat is szervez.

– Pécsi rendházigazgatóként autóval jártam, de mikor bevezették a parkolási díjat, az komoly költségnövekedést okozott – mesélte. – Átnyergeltem hát a motorra és nagyon megszerettem. Egy teljesen új világba csöppentem, s a motorosok befogadtak maguk közé. Azt gondolom, hogy ami a teremtett világban jelen van, az nincsen Isten akarata nélkül, a mi dolgunk az, hogy jó irányba fordítsuk. Ilyen a motorozás is, amivel ugyanúgy Isten igéjét viszem. Most vettem egy 2001-es évjáratú Yamaha FJR-t, s habár már 13 éves, még mindig nagyon jól gyorsul.