A Viharsarok című film egyik főszereplője a zalai Sütő András

– Egyáltalán nem volt egyszerű feladat hozzányúlni úgy egy fiúhoz, hogy a partneremmel együtt heteroszexuálisak vagyunk – avatott be a kulisszatitkokba a 24 éves Sütő András, akivel budapesti elfoglaltságai miatt a világhálón beszélgettünk. – Ez nem színészi feladat, hanem biológia, az ösztönök másképp működtek. Nem úgy kell elképzelni, hogy mi emiatt naphosszat próbáltuk azokat a jeleneteket, amelyekben intimebb viszonyt jelenítünk meg, nem is kellett, mert az anyag azt kívánta, hogy az érintések minél sutábbak, bénábbak legyenek: a szereplő fiúk a gyerekek és felnőttek közt lebegnek, egyszerű tinédzserek tele identitáskereséssel.

Jelenet a filmből. A homoszexualitással kapcsolatos előitéleteink nem teszik lehetővé, hogy tisztán lássunk

Sütő András szerint abban az életkorban alapvetően vigyázni kell az érzésekkel, mert elég sokszor elvakítanak, sokan nem fogják fel cselekedeteik következményét.

– Magyarországon biztosan megdöbbennek a sztorin, mert a magyar film történetében alig van olyan mű, amiben a homoszexualitás középpontba kerül – így Sütő András. – Persze egy pillanatra felmerültek bennem a kérdések, hogy mit fog gondolni a szerelmem, a családom, a barátaim és a kollégáim. Hamar elhessegettem a kétségeket, s azonnal igent mondtam, hiszen ez a foglalkozásom és fontosnak tartom, hogy nincs „ilyen", vagy „olyan" szerep, szerepek vannak. Különben máris az előítélet előszobájában találjuk magunkat.

András számára a homoszexualitás hiteles bemutatása mellett a legnagyobb kihívást a felkészülés jelentette. Meg kellett tanulnia a nulláról focizni, a játék elsajátítása közel egy évet vett igénybe. Sőt még Berlinbe is kiküldte a rendező, Császi Ádám egy hétre, élni és rúgni a bőrt, mint ahogy a szerep szerint Szabolcs is egy német klub ifjúsági focistája.

– Ez a játékomban sok gesztusomat, az alap kisugárzásomat is meghatározta – tette hozzá Sütő András. – A másik két főszereplővel – Varga Ádámmal és Sebastian Urzendovskival – sokat lógtunk együtt, hogy jobban megismerjük egymást, törekedtünk rá tudatosan, hogy a magánéletünkben jó viszonyt ápoljunk, s így könnyebben tudjunk együtt dolgozni. Ez a rendező számára is fontos volt, hogy mire elkezdjük a forgatást, legyen bizalmunk egymás iránt, például egy intim jelenetnél.

A zalamerenyei fiatal úgy érzi a homoszexualitás elfogadásáról bármikor lehetett volna forgatni egy filmet, ugyanis mindig aktuális. A téma mindenhol kényes, ahol a melegeknek nincsenek egyenlő jogaik, és ez nem csak Magyarországra igaz. Szerinte ami más, arra kíváncsiak vagyunk, de azért megfelelő távolságot is tartunk tőle.

– Emiatt nem is ismerhetjük meg igazán, aztán szépen lassan tele lesz a fejünk előítéletekkel, kitalációkkal és a környezetünkben ismert, ám hiányos információ szilánkokkal – fűzte hozzá András. – Ezeknek az összekeveredése nem teszi lehetővé, hogy tisztán lássunk. A stábbal együtt arra törekedtünk, hogy a lehető legegyszerűbben és legtisztábban elmeséljünk egy történetet, ami mindenki számára érthető és mindenkiben gondolatokat ébreszt. Emiatt nincs célközönsége a filmnek, csak egyszerűen közönsége.

A zalamerenyei fiú tehetségére már az óvodában felfigyeltek, az általános iskolában versmondóként minden ünnepségen szavalt. Tizenegyévesen Lázár Péter drámapedagógus társulatában bontogatta tovább szárnyait. Négyszer felvételizett a Színművészeti Egyetemre, de nem vették fel, nem bánta meg, mert soha nem unatkozott. Szerencsésnek mondja magát, mert mindig talált alkotótársakat, akik hittek benne, többek között Formanek Csaba, Nagypál Gábor, Igó Éva, Fodor Tamás és Császi Ádám. Láthattuk népszerű túródesszert reklámban. Mindegyik szerepében tanult valami újat technikailag és emberileg is, amit később becsempészhetett a színpadi játékába vagy éppen a saját életébe. Ez az alkotói folyamat az, amiért a mai napig érdeklődik a színjátszás iránt.

Sütő András: – Magyarországon biztosan megdöbbennek a sztorin

De vissza a filmhez. Mint arról Sütő András is beszélt, a dráma egy fiatal magyar profi labdarúgóról szól, aki egy német csapatnál játszik, majd az igazi hivatását és nemi identitását keresve visszatér a vidéki Magyarországra, ahol egy szerelmi háromszögbe kerül. Berlinben a fesztiválon nagyon szerették a Viharsarok című mozit, s az alkotók elérték a céljukat: amerikai, francia, német, angol kritikák elismerően szóltak a filmről. Például a Berliner Zeitung című lap külön publikált róla. Ebben kiemelték, hogy a Viharsarok „az elnyomott homoszexualitás és a homoszexuálisok elleni halálos gyűlölet rettenetes logikáját" ábrázolja.

– Viszont van aki azt mondta ez szerelmes film, másoknak az útkeresést mutatta, de lényeg, hogy senki sem maradt közömbös – így Sütő András. – Akkor igazán áramlott felénk a szeretet, amikor 500 ember felállva tapsolt minket a vászon előtt, s autogrammot kértek.

A jövőről szólva Sütő András elmondta: szeretne az Ádámokkal (Császi Ádám, Varga Ádám) együtt dolgozni filmben, bennük ugyanis igazi alkotótársakra talált.

– Az, hogy itthon vagy külföldön, még a jövő zenéje – mesélte. – Szeretnék szerencsét próbálni Németországban, ha már a nyelv birtokában vagyok. Most viszont a jelenre koncentrálok, új bemutatóm lesz a Rózsavölgyi Szalonban. Marton László rendezésében Spiró György Elsötétítés című drámájában lesz egy apró, de fontos szerepem. Április 20-án a közszolgálati televízióban debütál egy új gyermekműsor, a Nagyszünet, abban szintén játszom.