Miért annyi a vízdíj Nagykanizsán, amennyi?

A sokakat érdeklő és érintő témában Karádi Ferenc alpolgármester adott tájékoztatást. Mint mondta: az önkormányzat 2008 januárjában döntött úgy, hogy az üzemeltetési költségen felül, a vízdíjba beépítve, megképezi a majdani beruházás önerejének egy részét, ami minden háztartást a fogyasztás arányában érintett.

– El kell ismerni, hogy ez egy bölcs és előrelátó döntés volt, hiszen enélkül újabb hitelből lehetett volna csak finanszírozni a beruházás önerejét – szögezte le Karádi Ferenc. – Ez a pénz az évek során folyamatosan gyűlt az elkülönített számlán, majd amikor elindult a beruházás és az önkormányzatnak fizetni kellett a számlák rá eső részét, akkor azt ebből a keretből finanszírozta. Az elmúlt évek során körülbelül 195 millió forint kifizetése történt meg ebből a keretből. Az elkülönített számlán jelenleg 573 millió forint található.Mint azt az alpolgármester hangsúlyozta: a közel 11 milliárd forintos beruházás önerejét nem csak és kizárólag a kanizsai vízdíjba beépített hányad biztosította, hanem a rendszerre való rákötések lakossági hozzájárulása – 200 ezer forint háztartásonként, illetve részletfizetés esetén 264 ezer forint – is az önerő előteremtését szolgálta. Ez utóbbiakból összesen 535 millió forint jött össze. Kanizsa mellett a környező kistelepülések önkormányzatait is önerő terhelte volna, ha a kormány az önerő alapból nem segített volna eme kötelezettségnek az előteremtésében. A teljes beruházás saját része körülbelül 1.7 milliárd forint lett volna.

A 11 milliárd forintos csatornaprojekt munkálatai már befejeződtek. Sikerült pár száz milliót megtakarítani az önerőből (Fotó: Szakony Attila/Archív)

– A kormány tavaly az önerőalapból 980 millió forintot biztosított a szennyvizes projekt önerejéhez, ami azt jelentette, hogy a környező kistelepüléseknek és a kanizsai önkormányzatnak is kevesebbet kell áldozni erre a célra – folytatta Karádi Ferenc, aki jelezte: a projekt végelszámolása az év második felében várható, akkor derül majd ki, hogy az eddig összegyűjtött, a vízdíjba be-épített 573 millió forintból mennyi marad meg.Ha mindez kiderül, akkor lehetséges arról határozni, hogy milyen közmű fejlesztéseket szolgálhat még a rendelkezésre álló keret.

– A lényeg, hogy valamennyi pénz marad a rendszerben, hiszen ezt kvázi előre megtakarította a város, ám ezt a pénzt csak és kizárólag víziközmű-fejlesztésekkel összefüggő beruházásokra tervezzük majd felhasználni – folytatta az alpolgármester, aki jelezte: a hamarosan induló belvárosi rekonstrukció második ütemében amúgy is átépítésre kerül a Fő utca, így aztán érdemes az elöregedett csatornákat is kicserélni. Az előre megspórolt pénz akár ezt, valamint a későbbiekben szükséges csatornafelújításokat is fedezheti. Mindezekben a kérdésekben természetesen a város önkormányzata dönt majd.

S, hogy miért annyi a víz ára, amennyi? Egyrészt időközben – 2012.január 1-től – a Magyar Energia Hivatal lett az ármegállapító szerv, azaz az önkormányzatok nem emelhetik, vagy csökkenthetik saját hatáskörben az aktuális vízdíjat a településeken. Másrészt minden unió által támogatott nagyberuházásnál elvárás az amortizációs költségek beépítése, azaz az üzemeltetés során biztosítani kell a beruházás megtérülését. De ezt a kormány rezsicsökkentési tervei még akár felül is írhatják, így az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben mégiscsak csökkenhet a víz díja a dél-zalai városban.