Húsz éve működik érsebészet a Kanizsai Dorottya Kórházban

Ma pedig már van olyan érsebészeti beavatkozás, amit Kanizsán kívül csak pár helyen végeznek. Az érsebészeti részleg születése a Zala Megyei Kórház főorvosának, dr. Tarsoly Lászlónak a nevéhez kötődik. Az ő szárnyai alatt kezdett el e diszciplínával foglalkozni a Kanizsai Dorottya Kórház sebészeti osztályának főorvosa, dr. Vizsy László.

– 1984 óta dolgozom itt a kórházban, s pályám elején fiatal sebészként egyrészt vonzó volt számomra, hogy az érsebészeti beavatkozások segítségével meg lehet menteni az amputációtól végtagokat, vagy éppen a gyors haláltól erősen vérző betegeket – bocsátotta előre dr. Vizsy László.

– Dr. Tarsoly László lett a tanítómesterem, nála tanultam két évig, majd a budapesti Országos Érsebészeti Intézet következett, aztán szereztem szakvizsgát. Hálás vagyok prof. dr. Bátorfi Józsefnek, korábbi főnökömnek is, hogy hozzájárult szakmai fejlődésemhez. De nem csak kedvem volt ehhez a dologhoz, hanem egyre komolyabb igény is mutatkozott az érsebészeti ellátás iránt. 1993-ban egyedül kezdtem szakvizsgázott orvosként e területen dolgozni, majd pár évig ketten voltunk, most ismét egyedül vagyok, de a kollégák segítségével győzzük a munkát.

A flexibilis, hajlékony cryoszondával végzett beavatkozás során cseppfolyós nitrogén segítségével, mínusz 80 fokon iktatják ki a keringésből a beteg vénaszakaszt, mely idővel magától felszívódik (Fotó: Kanizsai Dorottya Kórház)

Dr. Vizsy László azt mondta: a nulláról indultak, ma már azonban számos feltétel adott a nívós munkához. Kiemelte: jó a kapcsolat a zalaegerszegi kollégákkal is.

– Dr. Nagy Gyöngyi radiológus főorvos és csapata gyakran van segítségünkre – magyarázta. – Arra törekszünk, hogy amit csak lehet, ne műtéti úton, szikével gyógyítsuk. Ezért jó pár éve úgy dolgozunk – és ezt mi találtuk ki –, hogy a CT-angiográfia (érfestéses computer-tomográfia) képeit együtt, online elemezzük azokban az esetekben, melyekről azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell operációnak kitenni a beteget. (Ezzel a cd-írást és a felesleges utaztatást is megspóroljuk...) A katéteres tágítást elvégzik Egerszegen, a páciens pedig általában jó eredményekkel tér haza. Ez azért jó a sebészeknek is, mert a műtét – amire egyébként idővel általában sor kerül – így évekkel kitolható.

A szakember beszélt egy, a vénás betegségek kezelésében Nagykanizsán sikerrel alkalmazott eljárásról is. Ezt úgy hívják: cryo.

– Speciális készülék kell hozzá, amiből újabb modellt vásárolhattunk most a kórházrekonstrukció keretében – mondta el. – Ezzel a lézerhez hasonló megterheléssel és eredményességgel végezzük a műtéteket. A beteg vénát így nem kell kitépni, hanem mínusz 80 Celsius fokos cseppfolyós nitrogén segítségével elroncsoljuk a szerkezetét, amitől az összeesik, tehát kikerül a keringésből. A többit pedig a természet megoldja, magától felszívódik. Az eljárás nem ismeretlen a szakma előtt, a nyolcvanas években már írtak róla, de akkor jött a lézer. Ám tapasztalataink szerint a cryo legalább olyan jó megoldás, ami érdemes arra, hogy újra bekerüljön az orvosszakmai köztudatba. Ugyanis állami kórházakban, tb-támogatással is megvalósítható, míg a lézeres beavatkozásokért magánintézményekben végtagonként több százezer forintot kell fizetnie a betegnek...A kanizsai szakember találkozott jó néhány emlékezetes esettel is.

– Még a pályám elején hoztak be egy beteget, aki hasba lőtte magát – mesélte dr. Vizsy. – A golyó a hasi főütőérből szakított ki egy darabot. A nehezen hozzáférhető helyen lévő sérült érszakaszt sikerült összevarrni, ami kezdőként még nagy kihívást jelentett számomra. Másik betegünknek a jobb lábát mentettük meg az amputációtól azzal, hogy a jobb karba belépő érszakaszt összekötöttük egy hosszú műér beépítésével a láb érhálózatát tápláló artériával. Aztán később a bal lábbal is gond lett, akkor pedig már csak egy kisebb műeret vezettünk át a jobb lábtól – így a páciens jobb karja táplálta mindkét alsó végtagot. A beavatkozás után hála Istennek még sokáig élt...

Pont fordítva, mint a daganatoknál

Dr. Vizsy László érsebész szakorvos azt is elmondta, hogy az érbetegségeknél pontosan fordított a sebészi szemlélet, mint a daganatos megbetegedések esetében. Míg utóbbiaknál minél hamarabb, minél nagyobbat kell vágni, hogy minden kóros sejt kikerüljön a szervezetből, addig az érszűkületnél – a hegesedések okozta nehézségek miatt is – a minél későbbi és a lehető legkisebb műtéti beavatkozáson van a hangsúly.