Veszélyes horkolás

A betegség neve alvási apnoé, vagyis alvás közben jelentkező, hangos horkolással járó légzéskimaradás. A felnőttek 10-30 százaléka horkol, de a „monoton fűrészelésnek" legtöbbször nincsenek komoly következményei. Az alvási apnoé azonban akár életveszélyes állapot is okozhat. E betegséget a Zala Megyei Kórház pulmonológiai osztályán működő alváslaborban tudják kiszűrni.

– A hozzánk forduló betegek többsége kövér testalkatú és horkol – szögezi le leöljáróban dr. Tehenes Sándor, a pulmonológia osztályvezető főorvosa.

A közúti balesetek 30 százalékának hátterében az alvási apnoé áll. Életeket ment meg a pózval alváslaborban megszülető diagnózis.

– Általában az hívja fel a figyelmet a gondra, hogy reggel fáradtabbak, mint amikor lefeküdtek, s egészen lehetetlen körülmények között is képesek elaludni – folytatja az osztályvezető főorvos.

A labor 2005-ben indult, akkoriban az ország kilenc centrumában helyeztek el ilyen szűrőberendezéseket, de azóta már csak egy részük működik. Pedig a betegség a népesség 2,5-3 százalékát érinti, s a diagnózis, valamint az alkalmazott légsín terápia rengeteg ember életét mentheti meg – osztja meg velünk dr. Hemmert Katalin adjunktus, az alváslabor vezetője.

Az egerszegi laborban kizárólag az légzéskimaradással összefüggő alvászavarokkal foglalkoznak, az egyéb, neurológiai, pszichés vagy más okokra visszavezethető álmatlanság nem az ő asztaluk. Ezek, valamint az alvási apnoé mélyebb vizsgálata a klinikák nagy alváscentrumaiban zajlik, az ország különböző pontjain.

– Mi is továbbküldjük a kiszűrt súlyos eseteket egy nagyobb tüdőgyógyászati alváslaborba, ahol részletesebb vizsgálatot követően felírhatják nekik a társadalombiztosítás által támogatott éjszakai légzéskönnyítő készüléket (CPAP). Jelentős előny a betegeink számára, hogy már diagnózissal érkeznek oda, ugyanis így sokkal hamarabb kerülnek sorra – folytatja az adjunktusnő. – Sajnos a készülék ára még támogatással is borsos, átlagosan 150 ezer forintos költséget jelent a betegnek, de az árak ettől eltérhetnek, a készülék hatásfokától függően. A kezdetekkor egyébként egyáltalán nem támogatta az OEP.

– Mit tud ez a szerkezet?

– A készülék hajlékony csövön és egy kis maszkon vagy orrdugón keresztül enyhe túlnyomással levegőt juttat a felső légutakba, mintegy „kipárnázva" az üregeket. Az így kialakuló légsín akadályozza meg, hogy a garatképletek elernyedve összezáródjanak, s bekövetkezzen a légzésleállás.

A problémát ugyanis alapvetően az okozza, hogy alvás közben e betegeknél fokozottan ellazul a garat izomzata, sőt, a pihenés szempontjából legfontosabb mélyalvás fázisában összezár. A beteg próbál lélegezni, de a légutak zártak. A vérnyomás össze-vissza ugrál, zuhan a vér oxigénnel való telítettsége, vagyis a szaturáció. Néha ijesztően mélyre, akár 60 százalékra is lemehet, pedig ez az érték már 90 százalék alatt kóros. Az agy, észlelve a vészhelyzetet ébresztőt fúj, kinyílnak a légutak, s a beteg horkant egy hatalmasat. Ahogy azonban újra mélyülne az alvás, kezdődik előröl az egész. Mindezt nagyon megsínyli a szívizom, az agyállomány.

– Gondoljunk bele, hova vezet, ha ez minden éjszaka ismétlődik – veti fel dr. Hemmert Katalin. – Nagyon gyakori a kardiovaszkuláris szövődmény, sok hirtelen szívhalál, agyvérzés is az alvási apnoé számlájára írható. De még ha nincs is végzetes következmény, az ilyen, öntudatlan mikroébredésekkel teli alvás semmit nem ér, másnap a beteg akár beszéd közben is elalszik – szolgál példával a szakember. – Nem is szólva annak veszélyeiről, ha vaki autót vezet ilyen állapotban. A közúti balesetek 30 százalékának hátterében az alvási apnoé áll, úgy hallottam, bizonyos országokban a hivatásos gépkocsivezetőknél alkalmazási feltétel az alvásvizsgálat elvégzése.

– Miként zajlik ez?

– Számos előkészítő alapvizsgálat, légzésfunkció, vérgáz, röntgen után a beteg este bejön az osztályra, és különféle érzékelőkkel felszerelve itt tölt egy éjszakát. A mi laborunk hat értéket mér, de a nagyobb centrumokban 12 csatornát monitoroznak.

Az enyhébb eseteknél nincs szükség légsín terápiára, életmódbeli és alváshigiénés tanácsokkal, valamint némi gyógyszerrel karban tartható az állapot.

– A legfontosabb a fogyókúra. A betegeink döntő többsége ugyanis elhízott, s a tokánál lévő zsírpárnák is szűkítik a garatot – folytatja dr. Hemmert Katalin. – A mozgás, az aktív életmód mellett az alvási szokásokra is ügyelni kell. Ne aludjanak laposan, de ne csak a fejet emeljék meg, hanem az egész mellkast. A hanyattfekvés szintén kerülendő. A legjobb, ha a pizsama hátába belevarrnak egy teniszlabdát, ami mindig pozícióváltásra készteti őket, ha mégis a hátukra fordulnának. Este nem szabad sem alkoholt fogyasztani, sem nyugtatót bevenni, ezek ugyanis tovább mélyítik az alvást, s így a légzőközpont sokkal később veszi észre a bajt. Érdemes azt is kivizsgáltatni, nem járul e hozzá a tünetekhez erős orrsövényferdülés, vagy más anatómiai deformitás. Az enyhébb esetekben elegendő az orrüreget kitágító rugós tapasz használata, ami széthúzza az orrszárnyakat, s így könnyebben áramlik a levegő.

Érdekes adalék, hogy az elhízás és az alvási apnoé egymást erősítő jelenségek. A testes emberek hajlamosabbak a kórra, ugyanakkor nehezebben is adnak le a súlyukból, mivel esetükben az alvásnak éppen az a folyamata sérül, amikor a szervezet a tápanyagot lebontja.

Tóth István autóbusz vezetőnek hét évvel ezelőtt lett elege abból, hogy hiába tölt akár nyolc-tíz órát is éjszakai pihenéssel, másnap mégis kimerülten kel fel az ágyból. Az éjszakák sem teltek zavartalanul, rengeteget forgolódott, nem találta a helyét.

– Nappal nehezen indult a munka, s alighogy eljött a pihenőidő, nem tudtam beszélgetni a kollégákkal, mert szinte egyből elbóbiskoltam – avat be bennünket történetébe. – Hét éve kaptam meg a légsín készüléket, s bár bevallom, kezdetben idegenkedtem tőle, most már igen jó döntésnek tartom. Azóta, ha öt órát alszom, akkor is frissen ébredek. Össze sem lehet hasonlítani a mostani közérzetemet az akkorival. Le a kalappal az előtt, aki kitalálta, a sorstársaimnak csak azt tudom mondani, ha lehetőségük van rá, próbálják ki. Egyik, hasonló gondokkal küzdő kollégámat is rábeszéltem a vizsgálatra, azóta már ő is „géppel alszik", neki is bevált.

Nem jelent gondot az elalvás

Mi van, ha nem tud elaludni az éjszakára berendelt páciens? – vetjük fel. Hiszen mégiscsak kórház, izgalom, vizsgálat...Mint megtudjuk, még soha nem fordult elő, hogy a beteg ne aludt volna eleget ahhoz, hogy el tudják végezni a különféle méréseket. Ezek az emberek ugyanis nem álmatlansággal küzdenek. Más kérdés, hogy az érintett maga néha úgy érzi, nem aludt egy szemhunyásnyit sem. De a műszerek bizonyítják, hogy mégis, s azt is, hogy végighorkolta az éjszakát.